Brüsszeli csörte: magyar vétóval zárult a nap, a miniszter szerint nem tudják visszavonni az átláthatósági törvényt
szerkeszto 
„Politikai hisztériakeltésnek nevezte Bóka János európai ügyekért felelős miniszter azt, hogy ismét a magyar jogállamiság került az uniós tagállamok napirendjére. A magyar kormány Szlovákiával összefogva vétózta meg az EU demokratikus ellenálló képességről szóló javaslatát, miközben 25 tagállam támogatta a szöveget.
Magyarország meg szeretné erősíteni a civil szervezetek európai uniós finanszírozásának átláthatóságát, ugyanis alapvető félreértés van a civil szervezetek demokratikus társadalomban betöltött szerepével kapcsolatban – jelentette ki kedden Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben. A miniszter ugyanakkor politikai hisztériakeltésnek és nyomásgyakorlásnak nevezte, hogy ismét az uniós tagállamok napirendjén szerepelt a magyar jogállamiság ügye.
A tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követően a miniszter közölte, az Európai Unió Tanácsának lengyel elnöksége által előterjesztett, a demokratikus ellenálló képesség európai erősítéséről szóló javaslatot Magyarország és Szlovákia nem támogatta. A magyar kormány szlovák támogatással vétót adott le, ezzel tetőzve a napi eseményeket.
A nyilatkozatot elutasítják
A szöveg összemossa egyrészt az alkotmányos intézmények és a civil szervezetek helyzetét, másrészt pedig a politikai pártok és a civil szervezetek helyét egy demokratikus társadalomban –jelentette ki.
A civil szervezetek nem alkotmányos intézmények és a civil szervezetek nem politikai pártok, ezért visszautasítunk minden olyan törekvést, ami azt szolgálja, hogy a civil szervezeteket eszközként használják föl a demokratikus intézmények legitimációjának aláásására és beavatkozásra a választási folyamatokba, ezért ezt a nyilatkozatot mi elutasítjuk
– fogalmazott. Hozzátette: „Megítélésünk szerint a demokratikus ellenálló képességet az európai intézmények és egyes tagállamok félreértelmezik”, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok demokratikus intézményrendszerének erősítése helyett a demokratikus ellenálló képességet valójában a tagállami demokratikus folyamatokba való külső beavatkozás alátámasztására használják fel.
Ugyanakkor a tagállamok széleskörűen támogatták a szöveget, emiatt az elnökség úgy döntött, hogy a nyilatkozatot 25 tagállam által támogatott elnökségi következtetés formájában adják ki. Ebben az anyagban többek között hangsúlyozzák, hogy „a civil szervezetek és az emberi jogi jogvédők – akik továbbra is a fékek és ellensúlyok rendszerének lényeges elemei, valamint hozzájárulnak az uniós értékek, többek között a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia előmozdításához és védelméhez – megfelelő finanszírozásának biztosítása kulcsfontosságú egy olyan társadalom felépítéséhez és fenntartásához, amelyben az uniós értékek érvényesülnek”.”
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Kós Zoltán 
