Közérdekű üzem megzavarása és hivatali visszaélés gyanúja is felmerül Karácsony Gergelynél
Kós Zoltán 
kép: Karácsony Gergely 2023. május 22-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index
„Pénteken tíz percre, 11:50-től délig leáll a tömegközlekedés a fővárosban – jelentette ki Karácsony Gergely. A főpolgármester szerint ebben az időszakban semmi sem fog közlekedni a fővárosban. Amennyiben Karácsony Gergely akciója megvalósul, két bűncselekmény gyanúja is felmerülhet a városvezetőnél – állítja ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója.
A Budapesti Közlekedési Központot (BKK) is meglepte a főpolgármester bejelentése a pénteki, tízperces leállásról. Információink szerint nem volt előzetes egyeztetés az akcióról, a BKK pedig semmilyen formában nem készült fel a helyzetre.
Karácsony Gergely lépése jogi kérdéseket is felvet, nem egyértelmű, hogy meghozhat-e olyan döntést, amellyel a főváros tömegközlekedését részlegesen leállítja, főleg előzetes egyeztetések nélkül. Ennek tisztázására kérdeztük meg ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatóját.
Ifjabb Lomnici Zoltán: Felmerül Karácsony Gergely jogi felelőssége
A Büntető törvénykönyv 323. §-a alapján aki közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja, bűncselekményt követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – de az is, aki erre irányuló előkészületet tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – részletezte lapunknak az alkotmányjogász.
„A FŐPOLGÁRMESTER LÉPÉSE LÁTSZÓLAG EGY POLITIKAI SZABOTÁZSAKCIÓ, UGYANAKKOR ALKALMAS A TÖMEGKÖZLEKEDÉS MINT KÖZÉRDEKŰ ÜZEM MŰKÖDÉSE NEGATÍV BEFOLYÁSOLÁSÁNAK ELŐIDÉZÉSÉRE,
ezért felmerülhet felbujtói minőségben a jogi felelősségének a kérdése is. E körben irányadó lehet, hogy a felsőbírósági gyakorlat alapján például alkotmányos jogosultság a közérdekű üzem működések jelentős mértékben megzavarásával megvalósított bűncselekmény miatti büntetőjogi felelősségre vonás alól nem ad felmentést.”
Hivatali visszaélést is elkövethetett Karácsony Gergely
Az alkotmányjogász kiemelte: „A főpolgármester eddig nem adott számot arról, hogy testületi döntés születne a kérdésben. Márpedig az önkormányzati törvény [Mötv.] alapján többek között a fővárosi önkormányzat feladata különösen a helyi közösségi közlekedés biztosítása és működtetése.” Ez utóbbi területet illetően is fő szabályként a Fővárosi Közgyűlés jogosult dönteni, kivéve, ha bizonyos döntési jogosultságot átruház például a főpolgármesterre.
A Fővárosi Önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés, utóbbit a főpolgármester csupán képviseli.
„AMENNYIBEN EZ UTÓBBI NEM TÖRTÉNIK MEG, ÉS KARÁCSONY GERGELY EGYEDÜL DÖNT A FŐVÁROSI TÖMEGKÖZLEKEDÉS LEÁLLÍTÁSÁRÓL, FELMERÜLHET A HIVATALI VISSZAÉLÉS BŰNCSELEKMÉNYÉNEK A LEHETŐSÉGE IS.
Hiszen az a hivatalos személy, aki jogtalan hátrányt okoz vagy jogtalan előnyt szerez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.”
Elmondta, hogy a jogtalan előny kategóriája széles kört fog át a bírói gyakorlat szerint, vonatkozó döntés esetén beletartozhat olyan közpolitikai haszon is, amely a feltételezett elkövető közjogi pozícióját egyértelműen erősíti, miközben cselekvése által kimutatható kárt, jogtalan hátrányt okoz.
A KormányInfón is téma volt Budapest gazdálkodása
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerda délutáni KormányInfón a főváros csődközeli költségvetési helyzetéről elmondta: azt szeretnék, ha a Fővárosi Önkormányzat tevékenysége a város nagyszerűségéhez igazodna. De ma azt látják, hogy Budapest vezetői hibák miatt került abba a helyzetbe, amiben most van, miközben törvény rögzíti, hogy elsődleges kötelezettség a BKV működtetése. A miniszter hangsúlyozta, a mostani vezetés jelentős tartalékkal vette át Budapestet hat éve, a választási kampányban sem volt szó csődről. Gulyás Gergely jelezte,
A KORMÁNY KÉSZEN ÁLL ARRA, HOGY SEGÍTSEN, DE EHHEZ ÁT KELL VILÁGÍTANI A FŐVÁROS MŰKÖDÉSÉT,
és azt, hogy miért került ebbe a helyzetbe – miközben az iparűzésiadó-bevételek jelentősebben emelkedtek, mint a szolidaritási hozzájárulás mértéke. A kormány részéről Gulyás Gergely és Latorcai Csaba államtitkár tárgyalhatnak a főváros vezetésével.
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára a Kormányinfón arról beszélt: a kormány készen áll segíteni a budapestieknek és együttműködni a Fővárosi Önkormányzattal. Ugyanakkor hangsúlyozta: a fő pénzügyi adatok nem indokolják a csődhelyzetet. Jövőre az iparűzési adóból származó bevétel várhatóan 322 milliárd forint lesz Budapesten.
(Borítókép: Karácsony Gergely 2023. május 22-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)”
