Elkeserítő adatok: úgy isznak a magyar tinédzserek, mintha nem lenne holnap
Kós Zoltán 
Programból nincs hiány, a buli folytatódik. Fotó: Anton Vierietin
„Tízből kilenc magyar tini már ivott, minden második rohamivó, és a lányok mentális egészsége az EU egyik legrosszabbja. Egy friss felmérés adatai nem csak elkeserítőek, de riasztó jövőképet festenek egy egész generációról. Miközben a felnőttek gyakran legyintenek, a fiatalok egyre mélyebbre csúsznak – alkoholba, nikotinba, magányba.
Megjelent az európai fiatalok egészségi állapotát bemutató úgynevezett ESPAD felmérés eredménye. A 15-16 éves magyar fiatalok mentális állapotáról riasztó képet mutatnak a számok, mivel hazánk a nem túl előkelő második helyen áll szerhasználatban a korosztály tagjai körében.
Fotó: Kiss Albert
Riasztó adatok
Megdöbbentő, de Magyarország vezeti a listát a fiatalok dohányzási szokásait illetően – különösen a lányok körében. Több mint 53 százalékuk már kipróbált valamilyen dohányterméket. – Az e-cigaretták és különböző „vaporerek” – mint a Poco Bar vagy az Elf Bar – gyorsan terjednek, és különösen népszerűek a fiatalok körében, akik számára ezek könnyen hozzáférhetőek és divatosak, mondta kérdésünkre Kovács Gergely, a kaposvári INDIT Közalapítvány Drogambulancia vezetője.
A szakember rámutatott, az alkoholhelyzet még aggasztóbb: a magyar 15-16 évesek 90,8 százaléka már fogyasztott alkoholt életében. – Ez azt jelenti, hogy tízből kilenc fiatal biztosan kipróbált már valamilyen alkoholterméket. De nem csak az első pohár a probléma – az is, hogy ez gyakran tömény szeszesital formájában történik. A „Jägerbomb”, a pálinka, az égetett szeszek „bulikultúrája” mélyen beágyazódott a tinédzserek életébe. A rohamivás, azaz a binge drinking aránya 42,4 százalék – ami azt jelenti, hogy ennyi fiatal legalább egyszer öt vagy több italt fogyasztott el egy alkalommal az elmúlt hónapban, mondta Kovács Gergely.
Mentális egészség: a lányok a legnagyobb veszélyben
A mentális jóléti index a magyar fiúk körében még átlagosan jónak mondható (58,8-as EU-medián körül), de a lányok eredménye kifejezetten riasztó: 37,3 pont. – Ez azt jelzi, hogy a magyar tinédzser lányok mentálisan komoly terheket cipelnek – és sokszor nincsenek eszközeik ennek kezelésére. Az egészségtudatosság hiánya, a problémák elfojtása vagy az elérhetetlen segítség egyre mélyebb szakadékba taszítja őket, fogalmazott a szakember.
Illegális szerek és gyógyszerhasználat
– A dohányzás és alkoholfogyasztás sokkal gyorsabban nyitja meg az utat az illegális szerhasználat felé, emlékeztetett Kovács Gergely. A fiatalok sokkal könnyebben próbálnak ki bódító hatású szereket, ha már előtte tapasztalták a tudatmódosító hatást alkohollal vagy nikotinnal. Kaposváron például az alkoholfogyasztás jóval gyakoribb, mint az illegális szerhasználat – de az átjárás folyamatosan nő. Sőt, egyre többen használnak vényköteles gyógyszereket nem rendeltetésszerűen, tette hozzá.
- Sokat javíthatna a helyzeten a szakemberek szerint a prevenció, de az iskolai megelőzés nem éri el a célját. – Sokszor kimerül egy rendőrségi előadásban, ahol elmondják a diákoknak, hogy „a drog rossz”. Ez nem elég. A 15-16 éveseknek nem frontális előadásokra van szükségük, hanem interaktív beszélgetésekre, valódi figyelemre, kapcsolódásra. Tudni akarják, hogy mit éreznek, mit élnek meg – és választ akarnak kapni arra is, hogy miért pont az alkohol vagy a kábítószer jelenti számukra a kikapcsolódást, vélekedett a drogambulancia vezetője. A megoldás kulcsa a megelőzés, az edukáció és az alternatív szabadidős lehetőségek felkínálása. Biztonságos szórakozás, közösségi élmények, személyes figyelem – ezekkel lehet valódi változást elérni. Siófokon például éjszakánként az alkoholfogyasztás és a dohányzás súlyos problémát jelent, míg Kaposváron a helyzet valamivel enyhébb, de a trendek országosan egyértelműek: stagnálás vagy romlás. Eközben a Drogambulancia szakemberei azt látják, hogy a szerencsejáték is hódít – a kaparós sorsjegytől a sportfogadáson át az online kaszinóig egyre több fiatal csúszik bele a függőségbe. És senki nem beszél velük erről sem, pedig volna miről.”
Eredeti írás: KOSZORUS RITA
About the Author
