A kihívásokról és a vendégekről is őszintén beszélt Eger egyik legolcsóbb fagyisa
Kós Zoltán 
A 25-ös a fagylaltozó a 25-ös főút mellett. Forrás: Gál Gábor/Heol.hu
„Itt a nyár, nyalakodunk
A Heves Megyei Hírlap 2011 nyarán szentelt hosszú cikket a nyár elmaradhatatlan kellékének. Az olvasható ebben az írásban, hogy a fagylalt épp úgy hozzátartozik a nyárhoz, mint a napsütés. Ebben az írásban most egy kicsit múltat idézünk, hogy a jelent jobban megértsük a fagylaltozás szempontjából.
Miközben például Egerben a Sárvári-féle „fagyizót” 1927-ben megalapította Sárvári Kálmán, faluhelyen még az ötvenes-hatvanas években kezdték csak bevezetni az áramot. A fagylalt abban a világban –ha tudott valaki arról, hogy van ilyen – „úri fényűzésnek” számított. Azért a múlt század hatvanas éveiben a falusi gyerekek is megismerkedhettek már vele. Például úgy, hogy heti két-két alkalommal az Eger környéki falvaban is megjelent egy furcsa oldalkocsis motorbicikli. Ám az oldalkocsi nem ülőhelyet, hanem gondosan eszkabált fagyitartályokat rejtett. Igaz, hogy nem hangzott el a híres fogyasztásra felhívó mondat – „Itt van, megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri!” –, de a gyerekek már ott várták Gyuri bácsi érkezését a kultúrháznál, ahol 50 filléres gombócokban árult citromot és vaniliát, a másik napon citromot és csoki fagyit.
A jó fagylalt készítésének titkai vannak, amiket a cukrász féltve őriz
A ma már két év híján 100 éves egri Sárvári cukrászda – pár 10 méter különbséggel – ugyanott működik és kínálja a nyalakodni valót, mint kollégánk ifjú középiskolás korában a hatvanas, hetvenes évek fordulóján. Akkor egy nagy kapu nyílt a Kossuth utcából abba az udvarba, ahol mérték a gombócokat, s mindig hosszú sorok álltak. Abban a bizonyos 14 évvel ezelőtti cikkben pedig Halász Jánosné, Sárvári Kálmán lánya azt mondta: a jó fagylalt készítéséhez nem boszorkányságra van szükség, sokkal inkább mesterségbeli tudásra, amit hoszzú évek tapasztalata alapoz meg. Ezt gondoljuk mi is, de a szakember szavai határozottan megerősítik a feltételezésünket.
Mi valójában a jó fagyi titka? Ma, amikor egymást érik a cukrászdák, és esetenként még pékárukat forgalmazó boltban is lehet kapni a jeges készítményt, különösen aktuális a kérdés. Az igazi többletet és egyben a titkot is a recept jelenti. Ezt az ősök sok-sok év alatt kísérletezték ki. A Sárvárinál történetesen magas zsírtartalmú termelői tejet és valódi, állati tejszínt használtak és használnak ma is. A gyümölcsfagyik pedig friss gyümölcsből készülnek.
A legendás hetvenes évekbeli fagylaltozók közé tartozott még az Ódry Egerben. Kollégánk ifjú emberként személy szerint inkább ezt a helyet választotta, mint a Sárvárit. Nem egyszerűen azért, hogy ne kelljen hosszú sorokat kiállnia, hanem –tréfásan szólva – úgy gondolta: olyan snassz ott fagyit venni, ahol mindenki veszi. Persze az Ódry az valóban már a régmúlt. Portálunkon 2021 március írt arról, hogy megkezdődött a hajdanán szebb napokat is látott Ódry-ház lebontása. Akkor a munkálatok még meglehetősen a kezdeti fázisában jártak, nem sok jel utalt arra, hogy néhány héttel később már hűlt helye lesz az egriek egyik ikonikus épületének. Végül 2021. április közepére teljesen lebontották a házat.
Forrás: Huszár Márk / Heves Megyei Hírlap
A Harmos féle cukrászda viszont a hetvenes években – egészen pontosan 1972-ben – kezdte el a szárnyát bontogatni. Szomorúan tapasztalható azonban, hogy a belvárosi üzlete, ami tavaly még működött, 2025-ben bezárt. Maradt azért a Harmos fagyiból, hiszen az Érsekkert szélén, közel a strandhoz láthatóan nagy forgalmat lebonyolító fagylaltozójuk működik. Lehet persze sorolni még a legendás fagylaltozókat, vagy inkább fagyikat. Ezek sorában az egykori Dobos cukrászda Bagdad fagyija azonban mindent vitt. Drága volt ugyan kicsit, de híre messze földre eljutott.
Ami pedig napjainkat illeti, nincs hiány fagylaltozókban. Van, aki a Marjánékra esküszik, mások a nem is olyan rég megnyitott Stühmer mellett teszik le a voksot. Portálunk viszont – anélkül, hogy értéksorrendet állított volna – „felfedezte” a 25-ös fagylaltozót. Korábban Torony néven kínálták a nyalakodni valót ugyanazon a helyen, de tulajdonosváltás után átkeresztelték. Az átnevezésnek persze megvan az oka: a fagylaltok Nógrád vármegyei gyártója öt megyében közel harminc üzletben árulja a finomságát, s a legtöbb fagyizó a közelben lévő főút számozását vette fel nevéül.
Ha 25-ös a főút, 25-ös a fagylaltozó
Drenyovszki Barnabás, az egri 25-ös fagylaltozót viszi. Portálunk kérdésére elmondta, hogy harmadik szezonjuknál tartanak, hiszen 2023. április 1-jén nyitottak. Elsőre adódott a kérdés, hogy az emberek milyen szempontok alapján választanak fagylaltozót. Az üzletvezető szerint az egyik a választáskor nyilván az ár.
– Attól függ persze kiről beszélünk. Turistáról? Egerben elég sok van belőlük. A mi környékünkön nem a turista, hanem a helyi lakosok a vásárlóink. Függ tehát a lokációtól is. Itt lakótelep van. Az áraink pedig olyanok, hogy tőlünk nem mennek el annyira mondjuk a város másik felére fagyizni.
Olyanról viszont tudunk, nem egy ember mondta, hogy akik Egerben, a város másik felén laknak, eljönnek ide.
A turista persze más. Nekik nem az ár, hanem inkább az számít, hogy helyileg hol van az üzlet – mondta a 25-ös fagyizó tulajdonosa.
Kitért arra is hogy gyakran látják: járnak autóval oda. Aki autóval érkezik nem valószínű, hogy a közeli tízemeletesek valamelyikéből jött. Üzleti szempontból rengeteget számít az, hogy ki, milyen fagyit árul. Több üzletről is tudnak, akik nem saját recept alapján csinálják.
– Hozzánk hasonlóan ők is viszonteladók, de mondjuk megveszik a fagyit készen fagyasztva, tégelyekben és úgy árulják. Ezeket a fagyikat, amikor a nagykerektől így átveszik, már sokkal többe kerül, minthogyha ott helyben elkészítenék. Sokan nem akarnak beruházni, nem akarnak erre külön kialakítani helységet, gépet venni. A hűtők például többmillió forintok. Tízmillió forint feletti beruházásokról van szó – fejtette ki Drenyovszki Barnabás. Szerinte biztos az is jó, valamennyire. De sokkal kevesebb lehet – úgymond – a haszna, mivel a nagykerek nagyon drágán adják. Megcsinálja, leméri, lefagyasztja, majd még kiszállítja, az itt lévő üzlet pedig eladja.
Akinek pedig saját üzlete van és helyben elkészíti, annak az is számít, hogyan árazza be, illetve hogy hol az üzlet magán a településen belül.
– Nem azt mondom, hogy egyszerű, mert nem egyszerű. Van teher a vállalkozásokon, s tartanunk kell nekünk is a versenyt. Eger munka szempontjából egy jó hely. Aki akar, tud találni munkát, és emiatt magasabb béreket is kell fizetnünk. Nógrád megyében lehet, hogy 200 forint/órával is olcsóbban bevállalja valaki, itt nem. Nálunk egy nehézség van, ami keresztbe tehet, mindenkinek el is mondjuk: mi soha nem emelünk szezon közben árat a fagyin. Így vállaltuk, így nyitottunk, hogy amit csinálunk árat, azt úgy számoljuk ki, hogy bízunk benne, hogy az egész szezonban jó lesz – fogalmazott.
Zárójelben jegyezzük meg: ehhez az árkérdéshez hozzá kell tennünk, hogy portálunk munkatársának a közösségi média felületein tűnt fel, hogy milyen sok dícséretet kap a fagylaltozó. Részben a 480 forintos gombóc kirívóan alacsonynak tűnik, főként úgy, hogy itt 9-10 dekagrammos (!) a méret, másrészt a választék kapcsán áradoztak a vásárlók. Ami utóbbit illeti: az üzletvezető közlése szerint gyermekkori barátja, és annak egész családja gyártja a fagylaltot, s legalább 150 féle teszi ki a választékot.
Fagylalt: régi tanács, hogyan nyaljuk
A fagylaltot, ami a mai napig a legkedveltebb nyári csemegék közé tartozik, régen édes nyalatnak hívták. Fogyasztását így ajánlották 1822-ben: „Tiégy a nyelvedre egy nyalatot, azt hosszasan forgasd a szádban egészen addig, amíg át nem veszi a szád kellemes hőmérsékletét. Így hosszabb ideig élvezheted a finom ízt, és a torkod sem fájdul meg.”
Főzött fagylalt, vagy hideg eljárással készül? Mi a különbség?
– Mi hideg eljárással készítjük a fagylaltjainkat, nem főzzük. Tehát nincsenek ilyen pasztőröző gépeink. Ettől függetlenül: bár ha mondják, hogy ilyen porfagyi, meg olyan porfagyi, az a válaszunk, hogy nem. Ez nem egy előre elkészített, bárhol megkapható porfagyi, ami bármelyik nagykernél „tessék itt van egy csomag, és vedd meg!” alapon hozzáférhető, hanem tizen pár éve jól bevált családi recept alapján készül. Én a barátomon keresztül veszem. A gyümölcs fagyijainkat mi teljes mértékben gyümölcsből csináljuk. Ezek beturmixolt állapotban érkeznek hozzánk és tényleg valódi gyümölcsöt tartalmaznak. Ezért van, hogy kapjuk a vendégektől, hogy
jaj, most ez nem olyan intenzív…
Pedig csak arról szól a dolog, hogy nem volt olyan tökéletes annak a gyümölcsnek a szezonja. Nem volt annyi napos óra például – tárt át már kicsit a szakmára a fagylaltozó vezetője.
Tejmentes, cukormentes: igazodnak az igényekhez
Szerinte akik mindenféle alapból készítik, pasztákkal színezik, satöbbi, ezeknek nyilván mindig ugyanolyan íze lesz. De nekik, mivel valódi gyümölcs van benne, nagyon befolyásolja, hogy milyen az a gyümölcs, amit beleraknak a fagyiba. Az egri üzletben azonos időben 16 fajta fagyi + mellette kettő diabetikus változatnak van hely. Ünnepnapokon, hétvégéken próbálnak több diabetikusat is tartani. Ezek között is van olyan, ami nem tartalmaz tejet.
– Nálunk egyik gyümölcs fagylaltunk sem tartalmaz tejet. Ettől sokan meg szoktak ijedni, mert mi kiírjuk, hogy tejmentes. Ezt azért, mert mostanában már elég sok ember van, aki egyáltalán nem fogyaszthat tejterméket. Ez nem azonos a laktózmentessel. Van egy tejes és egy tejmentes diabetikus, azaz „minden mentes”: se cukor, se tej. De a tejmentes fagyijainknak sincsen külön más íze. Nekünk a jól bevált recept, amivel csináljuk a durván 150 (!) féle fagylaltunkat. Prémium alapanyagokkal dolgozunk és valódi gyümölccsel és e mellett nyilván jó áron, nagy adagot adunk – tette hozzá.”
Eredeti írás: SIKE SÁNDOR
About the Author
