A brutális szárazság miatt indul a kényszerlehalászás – ezek a balatoni tavak érintettek
Kós Zoltán 
Kényszerből indul a lehalászás a szárazság miatt a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. halastavain Fotó: Németh Levente
„Helyi gazdaság
A talaj felső rétegéből már 50–100 milliméter csapadék hiányzik. A szárazság miatt július első hetében megkezdik a lehalászást a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. halastavain.
– A tartós csapadékhiány miatt július első két hetében több halastó lehalászását is megkezdi a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. – Vannak olyan halastavaink, amelyek jelenleg is kritikus vízszinttel küzdenek, ezért az elkövetkező hetekben el kell kezdenünk a lehalászást, és a vizet átengedni olyan tavakba, amelyeket most nem tudunk lehalászni – legalább ott emelni tudjuk a vízszintet. A halállományt részben értékesítjük, részben áthelyezzük olyan tavakba, ahol még megfelelő a vízmélység, egy részét pedig – várhatóan – a Balatonba telepítjük – mondta Fodor Ferenc haltermelési igazgató. – A kimutatásokból is jól látszik, nagy a szárazság, a talaj felső, körülbelül egy méteres rétegéből 50–100 milliméternyi csapadék hiányzik. Az ilyenkor lehulló, 5–10 milliméteres záporokat a talaj azonnal elnyeli, a növények pedig elpárologtatják. Ez már érdemben nem hoz vizet a halastavainkba – fűzte hozzá Fodor Ferenc.
Ezeken a tavakon indul a lehalászás a Balatonnál
Mint ismert, 2022 nyarán történelmi aszály sújtotta Magyarországot. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. halastavai is nagy gondokkal küzdöttek. Abban az évben több mint 60 hektárnyi terület szárazon maradt, nem tudták feltölteni. A társaság jelenleg több mint 1100 hektárnyi halastavat kezel a Balaton déli partján, ám ezek egy része már most is „fél vízen” áll, vagyis akár 50–60 centiméterrel is alacsonyabb a vízszint az ideálisnál.
– A pogányszentpéteri gazdaság kisebb tavaiban „étkezési méretűek” a halak, amelyeket horgásztelepítésre el lehet adni. Onnan leengedjük, a mórichelypusztai halastavakon pedig megfogjuk a vizet. A varászlói tógazdaságban először egy 3, majd egy 7, szükség esetén egy 11 hektáros tavat halászunk le, és az összesen 21 hektárnyi vízmennyiséget szétosztják az alsóbb, még 160 hektárnyi halastavat ellátó területen – magyarázta a termelési vezető, aki hozzátette,
a Kőröshegyi-séd által táplált, 20 hektáros balatonföldvári halastavukból tavaly augusztus 20-a előtt egy héttel gyakorlatilag teljesen elpárolgott a víz. Most is hasonló a helyzet, idén július végére tervezik a lehalászását, mert addigra várhatóan ismét kiszárad. Hasonló gondokkal küzdenek a balatonszárszói halastónál is, amelyet a Büdösgáti-vízfolyás táplál – ennek vízhozama gyakorlatilag nullára csökkent.
Tudatosan készültek a vízhiányos időszakra
Fodor Ferenc kiemelte, a társaság tudatosan készült a vízhiányos időszakra, mivel már a tavalyi ősz is rendkívül aszályos volt. A téli hónapok is gyakorlatilag csapadék nélkül teltek, így sem a talaj nedvességtartalma, sem a tavak vízszintje nem állt helyre. Ezért azokba a medrekbe, amelyeket most lehalásznak, olyan méretű halállományt telepítettek, amelyet nyáron, a különböző piaci igények szerint értékesíteni lehet.”
Eredeti írás: KRAUSZ ANDREA
