Ezeket a szavakat tuti nem érti senki Heves vármegyén kívül

Kós Zoltán 2025.07.11. 5 minutes read

Kövess és lájkolj minket:

„Kommentek

Magyarul mindenki tud, mindenki érti a másik beszédét. Ez azonban nem minden esetben igaz. Vannak olyan tájnyelvi szavak, amelyeket csak az adott tájegységben élők ismernek.

A magyar nyelv sok különlegességet rejteget, amelyeket csak az adott tájegységen élők ismernek. Vannak jellegzetes tájnyelvi szavak mindenfelé, amelyet nem ismernek máshol. Ez akkor válik különösen érdekessé, amikor az ország más részére költözünk, akár munka miatt, akár kollégiumba, vagy nyaralni, és jönnek ezek a kifejezések, mi meg csak nézünk, hogy ez mit jelent, vagy ránk néznek furcsán egy-egy szó miatt. Nemrég Facebook-oldalunkon tettük fel a kérdést, hogy milyen szót ismernek olvasóink, amelyet csak Heves vármegyében értünk. Olvasóink kommentjeiből szemezgettünk, a legérdekesebb, vagy legtöbbet említett szavakat, kifejezéseket pedig cikkünkben olvashatják.

Rengeteg komment érkezett a kérdésünkre, és bár említettek olyan szavakat, amelyek nem hevesi különlegességek, hanem egyszerűen jövevényszavak más nyelvekből és sokfelé ismerik őket, találtunk azért pár gyöngyszemet. Azonban nem árt tudni, hogy nem a vármegyehatártól függ, ki használja a tájnyelvi szavakat, hanem a tájegység, ami átnyúlik a vármegyehatárokon is, illetve a vármegyén beül is akadnak eltérések emiatt.

Egyik olvasónk írta:

Minden megye tartogat meglepetéseket. Én is így jártam, amikor az Alföldről Egerbe költöztünk. Majd Székelyföldön vendégmunkások voltunk. Magyart magyarra fordítani vicces dolog.

Íme a Heves vármegyei szavak, amelyeket máshol nem ismernek:

Olvasóink említették a kácsong, kácsingózik szavakat. Ezt akkor használjuk, amikor a széken ülve hátradőlünk és a szék két hátsó lábán egyensúlyozunk. Az iskolásokra sokszor szóltak rá a tanáraik, hogy „Ne kácsingózz!”
A kommentekben felbukkant a pacuha szó is. Olyan személyre mondjuk, aki rendetlen öltözékben jelenik meg. „Milyen pacuha vagy, kislányom!” mondták az anyák, ha a lányukon nem csinosan állt a ruha.
A foncsik szót is több olvasónk írta kommentben. Ez hajfonatot jelent.
A csurdít ige is megjelent, ez nyársalást jelent, amikor a kiolvadt szalonnazsírt rácsorgatjuk a kenyérre.
Csúnya, ronda a jelentése a csesznye szavunknak, ezt is több olvasónk írta.
Nem túl biztatóan hangzik a nyögvenyelő szó, amellyel a sztrapacskát nevezik Heves vármegyében.
A ceruzahegyezőt Hevesben faragónak is nevezik. Egyik olvasónk azt írta erről:

56 éves tanító néni vagyok, lassan 30 éve már a fővárosban élek. Még most is a faragó szót használom, de utánamondom a hegyezőt is, hogy megértsék a gyerekek.

Megemlítették a macok szót is, amely tócsnit jelent.
Felbukkant kászta szó, amelyet olvasónk szerint olyanra mondjuk, aki nagyon eleven, örökmozgó. Például „jajj de kászta ez a gyerek”.
A zagyik pedig lomot, kacatot jelent az egyik kommentelő szerint.
Erre kontrázott rá egy másik hozzászóló, aki azt írta: zurgyikban a zagyik. Majd megmagyarázta, a zurgyik olyan kamra, amelyben mindenféle kacatot tartanak.
A penye szó is felbukkant a hozzászólások közt, amely az érzékeny, kényes jelentést hordozza.
Az egresre az egriek a büszke szót használják.
A csomót Eger környékén csombéknak is nevezzük.
A tócsa szó pedig pocsolyát jelent.
A kullacs szóra többen említették a paklincs kifejezést.

Sokáig gondolkodtam rajta, hogy gyerekkoromban volt-e kullancs, mert én ezt a szót soha nem hallottam. Aztán rájöttem, hogy persze, hogy nem, mert felénk paklincs volt a kullancs.

– fogalmazott egy hozzászóló.

A körhintát Hevesben sergőnek is nevezik.
„Ingé, vagyis ingyen. Amikor Mátraderecskére költöztem, a szomszéd néni mesélte, hogy férje lovaskocsijával “ingé” fuvarozott. Én meg gondoltam, hogy sok inge lehetett a bácsinak ha azzal fizettek neki.” – írta egyik olvasónk.

Korábban már írtunk hasonló témában, ebben a cikkben olvashatnak további tájnyelvi szavakat:

Nemcsak tájnyelvi szavakat, hanem kifejezéseket, toldalékokat is írtak olvasóink:

Kommentelőnk viccesen jegyezte meg: „Hogy mondja az egri, hogy „nézd, ott repül az égen egy repülő!”? – E!” utalván arra, hogy az egriek az e szócskával tulajdonképpen mindent tudnak helyettesíteni. Ehhez kapcsolódik egy másik komment, amely így szól: „E de rég láttalak, mi van veled hee!” Míg egy másik hozzászóló megjegyzi, hogy Egerben nincs mondat e nélkül.
Megemlítik a la szócskát, amelyet mutatószóként használunk: „Ott van la!”
„A „partnak menni” is érthetetlen másoknak.” írja olvasónk. Hozzáteszi, hogy ennek jelentése emelkedőre kaptatni.
A -nyi szócskát ebben az értelemben említik: „Megyek Zsuzsinyi” a „Megyek Zsuzsihoz” helyett.

Egy olvasónk pedig megjegyzi csak Hevesben ismert szóként, hogy heol. Ezúton is köszönjük a visszacsatolást, bár portálunkat nem csak Hevesben olvassák!”