Titokzatos emlékmű őrzi a magyar-lengyel barátságot – Különleges részletet is rejt a hátoldala!
Kós Zoltán 
A lengyel-magyar barátság emlékmű előtt a 15 éve megalakult társaság Fotó: Beküldött
„Polak, Wegier, dwa bratanki
Bonyhádon már tizenöt éve él egy közösség, amely fáradhatatlanul ápolja a magyar-lengyel kapcsolatokat. A lengyel barátság szimbóluma a városban álló különleges emlékmű, amely nemcsak a múltról mesél, hanem a jövőbe vetett hitet is tükrözi.
Tizenöt évvel ezelőtt, 2009. június 9-én alakult meg Bonyhádon az a közösség, amely máig fáradhatatlanul élteti a magyar-lengyel barátságot. Az évfordulót 2025. június 27-én, Szent László király ünnepén tartották meg – nem véletlenül épp a frissen felújított Magyar–Lengyel Barátság Emlékműnél, amely méltó helyszíne a megemlékezésnek. Az ünnepnap szimbolikája is sokatmondó: Szent László édesanyja lengyel hercegnő volt, a két nemzet tisztelete iránta pedig évszázadok óta közös kapocs.
Az emlékmű különlegessége, hogy nemcsak egyedülálló formájában, hanem tartalmában is emlékezetes: egy új, két nyelvű ismertetőtáblát is elhelyeztek rajta, amelyen 10-10 magyar és lengyel történelmi személyiség neve olvasható. Egyetlen kivétellel – a Pálos Szerzetesrendet is feltüntették, amely magyar alapítású, de ma már a lengyelországi Jasna Góra-i kolostor a központja, ahol a világhírű Fekete Madonna is megtalálható.
A műalkotás hátoldalán ott olvasható Stanislaw Worcell 1847-es mondata is: „Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy…” – de a közösség szerint a legmaradandóbb jelkép mégis a Szűzanya és a kis Jézus ábrázolása, amely „nincs alávetve a mulandóság törvényének”.
A baráti társaság tagjai az ünnepség után jövőbeli tervekről is beszélgettek. A folytatás, a megújulás és az állhatatosság jegyében dolgoznak tovább, bízva abban, hogy Bonyhád önkormányzata és a Vörösmarty Művelődési Központ támogatása is megmarad. Legközelebb szeptember 18-án találkoznak újra, amikor a lengyel menekültek előtti 1939-es határnyitásra emlékeznek majd.
A megemlékezés lélekemelő, hitet adó esemény volt – és a jövő felé fordulva továbbra is bizakodással tekint előre a közösség.”
Eredeti írás: teol.hu
About the Author
