Kiugrálnak a kocsik elé Hevesben, óvjon az ég attól, hogy összetalálkozz velük
Kós Zoltán 
Fotó: Illusztráció, forrás: Vajda János/Észak-Magyarország
„Az autósok igazi rémálma
Július közepétől augusztusig közepéig tart az őzek párzási időszaka, ami fokozott veszélyt jelent a közlekedők számára. Erre hívják fel rendszeresen a figyelmet az illetékes szervek – így a rendőrség, a Magyar Országos Vadászkamara – a vadelütések elkerülése érdekében minden nyár közepén
Korábban portálunk több alkalommal foglalkozott már azzal, hogy igen magas a vadelütések száma, országos átlagban napi 10-12 is előfordul. Július közepétől ugyanakkor megkezdődik az őzek párzási időszaka, ami megnöveli a járművünk vaddal való – nem kívánt – találkozásának a kockázatát is. Az ok is egyszerű: a párzás hevében az állatok kiszámíthatatlanul mozognak, gyakran az utakra is kiszaladnak. Megtörténik bizony ez még nappal is.
Forrás: Shutterstock
A vadelütések között az őz lehet a leggyakoribb négylábú
Az őz hazánk egyik legelterjedtebb vadfaja, elsősorban az erdők, mezőgazdasági területek, nádasok és bozótos vidékek közelében fordul elő, de párzáskor szinte bárhol felbukkanhat. Ha az ütközés bekövetkezett, a következmény többnyire a vad sérülése, de a jármű sem kerülheti el, hogy abban anyagi kár keletkezzék. Előfordulhat súlyosabb következménnyel járó vadelütés is, vagyis olyan, amelyben személyi sérülés, esetleg halálos tragédia történik.
A Magyar Országos Vadászkamara (OMVK) Heves vármegyei területi szervezetének titkára, Kovács István János portálunknak kifejtette, hogy a kockázatot az jelenti, hogy a durván egy hónapon át tartó üzekedési időszakban az őzek „se hall, se lát Dömötör” módjára „közlekednek”, s a fajtársukkal való „szerelmi” foglalatosság közepette gyakran keresztezik a közutakat. Ez az elvakultság pedig igen nagy balesetveszélyt jelent az óvatlan vezetőkre.
Hangsúlyozni szükséges, hogy a legjobb vadbaleset megelőzési módszer – persze nem csak ebben az időszakban, de ilyenkor különösen – az óvatos vezetés. Különösen olyan útszakaszokon érvényes ez, amelyek szabad területeken, erdős, bokros részeken haladnak keresztül
– mondta a kamarai titkár.
Az őz se hall, se lát az üzekedési időszakban
Kovács István János arra is figyelmeztetett, hogy különösen hajnalban és alkonyatkor áll fenn a veszély, hiszen ebben a napszakban az őzek aktívabbak. Napszaktól függetlenül igaz azonban, hogy ha őzet látunk átszaladni, mindig számítsunk arra, hogy több is követheti. Ilyenkor lassítani, kürtöt nyomni, vagy ha szükséges, vészfékezni kell.
Egyet viszont ne tegyen az autós: semmiképp se rántsa félre a kormányt, mert az még nagyobb veszélyt jelent.
Nem véletlenül hangzanak el különféle helyekről a figyelmeztetések, a vadászkamarai vármegyei titkár szerint. Szavai szerint nem nagyon szabad különbséget tenni a veszélyesség tekintetében a hegyvidéki kanyargós utak, vagy a síkvidéki területek között. Továbbá a nap bármelyik szakában felbukkanhatnak a csak egymással elfoglalt vadak.
Ami pedig a balesetveszélyt illeti: az egyenes alföldi útszakaszok sem jelentenek kivételt például, mert ezeken az utakon többnyire nagyobb sebességgel hajt a járművezető, mint a kanyargós hegyi szakaszokon. A párzásra kihegyezett vadállatok pedig akár a kukoricásból is előbukkanhatnak. Portálunk kérdésére a kamarai titkár elmondta, hogy mit is jelent a nálunk is honos európai őz párzási viselkedése: ilyenkor az őzbakok kergetik a sutákat vagy a nőstényért folyó konkurenciaharc részeként egymást. Ennek egyenes következménye, hogy a vadak a megszokottól aktívabbak, nagyobb területen mozognak – akár napközben is.
Veszélyes üzem, a károk rendezése a jogi háttérrel lehetséges
Sokszor hiába a járművezetők óvatossága még is bekövetkezik a baleset. Vadelütéskor szinte kivétel nélkül károk keletkeznek. Részben sérül a gépjármű, másrészt maga a vad is elpusztulhat. Az egyik ismert egri autószerelő szerviz vezetője, Kis Attila portálunkat arról tájékoztatta, hogy a mai autóknál a lökhárító, ablakfal, lámpa már egybeépített, ebből következően együtt is törik. Alsó hangon is háromszázezer forintba kerül csak az alkatrész. Totálkárt általában nem okoznak a vadak. A szélvédő törésének viszont nagy a valószínűsége, mert fel szokta tolni a motorháztetőt az állat, megrepesztve az üveget. Csak a szélvédő ára harmincezer forintnál kezdődik és egészen százötven-, kétszáz ezerig terjed, márkától függően.
A kár rendezését a rendelkezésre álló jogszabályi háttér segítségével lehet és kell elbírálni. Az autóvezetés, közúti közlekedés és a vadgazdálkodás, vadászat egyaránt fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül a magyar jogrend szerint.
A veszélyes üzemek találkozásáról és az üzembentartók közös károkozásnál felmerülő, egymás közötti viszonyáról a Polgári törvénykönyv rendelkezik. A Ptk. értelmében a vadelütéses baleseteknél azt kell vizsgálni, hogy az üzembentartók (az autóvezető és a vadászatra jogosult szervezet) tevékenysége során felmerül-e a felróhatóság vagy a rendellenesség.
Felróhatóságról akkor beszélhetünk, ha az érintett fél tevékenységének közvetlen következménye a vad elütése. Ilyen az autós oldaláról – a megengedett sebesség túllépése, lejárt műszaki vizsga például, a vadászatra jogosult oldaláról – egy a rosszul megszervezett társas vadászat, amelynek következtében a vadat kiterelték az közútra, vagy a vadgazdálkodási berendezések (etetők, itatók) létesítése a közút közelében, amelyek odavonzzák a vadat, ezzel növelve a balesetveszélyt. Rendellenesség az a körülmény, amely nem közvetlenül az érintett fél tevékenysége miatt alakul ki, azonban ahhoz kapcsolódik, és a balesethez vezet.
(Főoldali képünk illusztráció, forrás: Vajda János/Észak-Magyarország)”
Eredeti írás: SIKE SÁNDOR
About the Author
