Magyar női borász siker Japánban

Sebestyén Csilla szerint be lehet törni a japán borpiacra

– Japánban alapvetően két magyar bort ismernek: a Tokaji Aszút és a Bikavért. Abba már nem mentünk bele, hogy a bikavér nevet csak Egerben és nálunk, Szekszárdon használhatják, hiszen a két bikavér között is eltérés van – mondja. – Osakában az volt a cél – ugye én a világkiállításon voltam kint –, hogy felhívjuk a figyelmet a magyar borokra, leginkább a helyi fajtákra, a különlegességekre. A Szekszárdi borvidéken kívül természetesen a többi fontos borvidékünket is bemutattuk. Én minden nap tartottam előadást: beszéltem Somlóról, a Balaton déli borvidékeiről, Szekszárdról.

– Az én feladatom volt bemutatni, miért érdemes ellátogatni Magyarországra – azon kívül, hogy van számos olyan szőlőfajtánk, ami illeszkedik a mai fogyasztási trendekbe. A prémium kategóriával érdemes kezdenünk Japánban, ahogy más piacokon is. A magyar boroknak az éttermekben, borbárokban és borszaküzletekben lehet helye.

A kadarka sikerre viheti a Japán kapcsolatokat

Vannak olyan szőlőfajtáink, amelyek kiválóan párosíthatók a japán ételekkel – mondja Sebestyén Csilla. A cél az volt, hogy érdeklődést keltsünk, és erre kiváló közönségünk volt. Egyik nap sommelier-k, másnap borkereskedők, a harmadik napon pedig turisztikai ügynökségek képviselői vettek részt a bemutatókon.

A kadarka például kifejezetten olyan bor, amely ott könnyen sikeres lehet. Alacsonyabb alkoholtartalma és finom tanninjai miatt remekül illik halételekhez, szusihoz. Kóstolás közben számos helyi étel kapcsán merült fel, milyen jól passzolna hozzájuk. Japánban tehát fogyasztanak bort, de ha szeretnénk, hogy több magyar bort válasszanak, akkor az edukáció kulcsfontosságú: több borkóstolóval, borvidéki bemutatóval és információval kell támogatni a helyi sommelier-ket is.

Már most látszik az eredmény

Azóta már járt nálunk japán sommelier látogató, és szeptemberben ismét érkezik egy csoport. Mivel a Magyar Bormarketing Ügynökség rendszeresen szervez olyan szakmai programokat, ahova nemzetközi szakembereket, kereskedőket és sommelier-ket hívnak meg, így, hogy most ott voltunk Japánban, új kapcsolatok alakultak ki – mondja Sebestyén Csilla.

Van egy lista a potenciális partnerekről, akiket szívesen meghívnának. Egy ilyen látogatás során több magyar borvidéket is bejárnak majd, és még mélyebb képet kapnak a hazai kínálatról. Már olyan pletykát is hallottam, hogy magyar borbár nyílhat Tokióban – ez nagyban segítené a piacépítést.

Én nagyon pozitívan látom a jövőt. Nemcsak figyelmet kaptunk, de valódi érdeklődést váltottunk ki. A cél az, hogy egyre több borkereskedő foglalkozzon magyar borral, és ebben Sebestyén Csilla és más magyar női borászok szerepe kulcsfontosságú lehet.”