Vajon Aba Sámuel földi maradványai kerültek elő a kultúrház szekrényéből Hevesben?
Kós Zoltán 
Régészek dolgoznak 2021-ben az abasári ásatáson Forrás: Czímer Tamás / Heol.hu
„Abasári ásatás
Még 2007-ben találták a Abasáron azt a csontvázat, amelyet vizsgálat nélkül akkor eltároltak, de a legújabb ásatás ismeretei alapján váratlanul izgalmas lett az egykor élt ember kiléte. Aba Sámuel király földi maradványainak holléte továbbra is titok.
Az Aba Sámuel király egykori központját feltárni, és az egykori uralkodónk sírját megtalálni hivatott abasári ásatáson napjainkig több száz temetkezést dokumentáltak. Dr. Horváth Ciprián, a Magyarságkutató Intézet (MKI) Régészeti Kutatóközpont igazgatója idei tanulmányában kiemelte, hogy ezek döntő többsége a 2020–2021-ben végzett kutatások során került elő, de már a 2006-ban kezdődött korábbi kutatások során 16 sírt kibontottak. Az ekkor feltárt sírok közül egyet a XI. századi templom keleti oldalához csatlakozó, téglalap alakú kápolnában találtak meg, fűzte hozzá az igazgató.
Forrás: mki.gov.hu
– A helyiség funkciója kapcsán megosztott a kutatás. Egyrészt hasonló kialakítás volt megfigyelhető a debrői templomban, amely az írott hagyomány szerint Aba Sámuel első sírhelye volt.
Így a kápolna harmadik királyunk későbbi nyughelyeként is értelmezhető
Más vélekedés szerint az egykori uralkodó sírja a templom főhajójában helyezkedhetett el, így a kérdéses helyiség az Aba nemzetség egy fontos tagjának vagy a kolostor egyik apátjának lehetett a végső nyughelye. Mivel a feltárt sírból származó csontváz azonosítása részletes dokumentáció hiánya miatt sokáig megoldhatatlannak tűnt, ezért a váz genetikai vizsgálatára sem kerülhetett sor az abasári templombelsőben feltárt sírok közelmúltban publikált elemzése során – részletezte dr. Horváth Ciprián.
Aba Sámuel királyunk nyughelyének kutatása újabb és újabb izgalmas kérdéseket vet fel
A 2024-ben zajlott második abasári konferenciára készülve kapott kézhez az igazgató több, az ásatáson 2007-ben készült fényképet. A fotók szerint a temetkezés 2007. július 12-én már ki volt bontva, s a mellé helyezett kő fedlapok csaknem ugyanabban helyzetben voltak 2020. október 25-én is. 2024. november 21-én dr. Csornay Boldizsár, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettesének és Grócz Zsolt, az Abasári Népfőiskola Alapítvány elnökének segítségével sikerült rátalálni a sírból származó csontvázra az egykori művelődési házban. A csontokat tartalmazó zacskó felirata szerint a 11. számmal jelölt sírból 2007. július 13-án csomagolták el csontokat, magyarázta írásában dr. Horváth Ciprián.
Majd’ 20 éve hazánkban még nem merült fel az archeogenetikai vizsgálat lehetősége
Portálunk érdeklődésére Grócz Zsolt hétfőn elmondta, hogy 2006-ban dr. Besze Tibor történésszel, az akkori Eszterházy Károly Főiskola docensével, dr. Babus Antallal, a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárának jelenlegi vezetőjével és Fodor Lászlóval, az egri vármúzeum régészével kezdték az abasári Bolt-tető feltárását.
– Amikor az említett csontvázat megtaláltuk, nem tulajdonítottunk neki különösebb jelentőséget. Ugyanolyan kőpakolásos sír volt, mint a többi, más lelet nem volt benne. Nem vitték el az egri vármúzeumba sem, szokásos módon dokumentáltuk, becsomagoltuk, és eltároltuk. Ez majdnem 20 éve volt, akkor még fel sem merült az archeogenetikai vizsgálat lehetősége. A francia, német, amerikai régészek már használták akkor ezt a vizsgálati módszert, de hazánkban az utóbbi években fejlesztették ki, igaz, ma már világszínvonalúra.
De azért sem merült fel ennek a vizsgálatnak a szükségessége, mert akkor még nem ismertük az összefüggéseket
Nem volt még rálátás a ma már feltárt területekre, nem tudtuk, hogy van ott egy templom a föld alatt, és ez a hely annak egy oldalkápolnája. Csak a rotundáról volt tudomásunk. Láttunk persze további épületalapokat, de akkor még nem tudtuk értelmezni, hogy mi a funkciójuk – emlékezett vissza Grócz Zsolt.
„Az elhunyt sírjának helye bizonyára kiemelt temetkezési hely volt a monostor területén”
Aztán tavaly dr. Horváth Ciprián kezébe kerültek a 2007-ben készült fotók.
– A legutóbbi ásatás ismeretei alapján neki ekkor már feltűnt, hogy mennyire kitüntetett helyen van ez a sír. Annak a helyét ugyanis be tudta azonosítani a drónfelvételek alapján. Ő határozott úgy, hogy érdemes ezt a csontvázat további vizsgálatoknak alávetni – foglalta össze Grócz Zsolt.
Az elhunyt sírjának helye bizonyára kiemelt temetkezési hely volt a monostor területén, tette hozzá dr. Horváth Ciprián.
– Ezt mutatja az is, hogy más személyek csontjai nem kerültek elő a sírból, amely az elhunyt személy testalkatának megfelelő méretű volt. Mindez utalhat arra, hogy eredetileg is számára készült.
A váz antropológiai vizsgálatai alapján a 22–25 éves korában elhunyt férfi europid, nordikus típusú, 177 centiméter magas egyén volt
Amit az elhunytról a csontváza alapján eddig megállapíthattunk, az nem felel meg annak a képnek, amit az írott források ránk hagytak Aba Sámuelről. A kápolna azonban ettől függetlenül lehetett harmadik királyunk sírjának a helye, ha nem is akkor, amikor a vizsgált személyt oda eltemették. A természettudományos kormeghatározás ismeretében próbálkozhatunk majd meg annak meghatározásával, hogy ez utóbbira hozzávetőlegesen mikor került sor – foglalta össze dr. Horváth Ciprián.”
Eredeti írás: SZABÓ ISTVÁN
About the Author
