Miért fél a gyermek az iskolakezdéstől és hogyan segíthetünk neki? Egri pszichológus válaszol
Kós Zoltán 
Sok gyereket érint az iskolakezdés előtti szorongás, de tudunk segíteni nekik Forrás: Shutterstock
„Tanulás
Már egy hónap sincs hátra és megnyílnak az iskolák kapui. A szülők megkönnyebbülten felsóhajtanak, a gyerekek viszont kevésbé lelkesek. Főleg a most elsőbe készülőket töltheti el félelemmel a helyzet: eddig a játék volt a lényeg, most viszont feladatok várnak rájuk. Az iskolakezdési szorongás sok kisgyermeket érint, szakembert kérdeztünk, hogyan segítsünk.
Lassan kezdődik az új iskolaév, aminek azok a gyerekek sem örülnek, akik már tudják, mi vár rájuk. Talán éppen azért. Azok viszont, akik most kezdik az első osztályt, nem tudják, milyen lesz az iskola, csak azt, hogy nem lesz játék, ellenben jönnek a feladatok. Ez félelemmel töltheti el őket. Az iskolakezdési szorongásról beszélgettünk Sáfrány Judittal, a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet klinikai szakpszichológusával, aki már több alkalommal adott tanácsot a Heol.hu olvasóinak.
Sáfrány Judit azzal kezdte, hogy elmagyarázta, mikortól válik egyáltalán iskolaéretté a gyermek. Mint kifejtette, a gyerekek 6-7 éves korában gondolkodásuk érzelmi telítettsége mérséklődik, érdeklődésük a tudományos információk felé irányul. Önszabályozásukban is ugrásszerű változás következik be: gondolataik, érzelmeik, indulataik és viselkedésük kontrollálásában, irányításában egyre ügyesebbek. Ez az az időszak, amikor az iskolai nevelés, oktatás kezdetét veszi.
Ekkor azonban még részben működik a mágikus gondolkodás, ami azt jelenti, hogy a gyerekek a fantázia és a valóság összemosására időnként hajlamosak, de alkalmazkodóképességük, terhelhetőségük és motiválhatóságuk erősödésével alkalmassá válnak tanulmányaik elkezdésére.
– Ez az ugrásszerű fejlődés azonban nem egyenletes az iskola küszöbén álló gyerekek esetében, mindenkinek a saját fejlődési üteme szerint alakul. A testi, lelki és szociális érettség ugyanolyan fontos ebben a korszakban, mint a kognitív, tanulási képességek. Nagyon fontos, hogy megértsük, mit jelent számukra a váltás az óvoda és az iskola között – emelte ki Sáfrány Judit.
Kifejtette, hogy az iskolaérettséggel a gyerekek számára a teljesítmény jelentős örömforrássá válik, motiváltak a munkára. Szülőként, pedagógusként meghatározó részünk van abban, hogy minél több sikerélményben legyen részük az újdonsült diákoknak. Bármi sikerélményt jelent a gyermek számára, amiben kipróbálhatja önmagát, a környezete számára értéket képvisel és erőfeszítései eredménnyel járnak. Akár egy szendvics elkészítése, illetve a szülő tevékenységében való segítségnyújtás is megadhatja az elégedettség érzését. Ahogyan a gyerekek megtapasztalják a világ dolgai fölötti irányítás élményét, egyre magabiztosabban vesznek részt a feladatokban, és hajlandóak is lesznek rá, mert észlelik, hogy megéri.
A szeptemberben iskolába induló gyerekek az alfa generáció tagjai, akik már a digitális világba születtek bele, illetve szüleik is az okostelefonok mellett szocializálódtak. Számukra a világról szóló információk nagy része már képernyőn keresztül érkezik. Új jelenség az is, hogy olyan mennyiségű inger éri az új generáció tagjait, amihez még nem volt idő alkalmazkodni, így könnyen telítődnek a gyerekek, ami megnyilvánulhat abban, hogy nyűgösek, nincs türelmük semmihez és senkihez, ellenállnak a felnőttnek, piszkálódóak egymással
– hívta fel a figyelmet a pszichológus, aki elmondta, hogy az iskolai kihívásokkal párhuzamosan a digitális eszközök is nagyobb szerepet kapnak a gyerekek hétköznapjaiban. Ügyelni kell azonban arra szülőként, hogy a biztonságos, céllal történő használat és az időkorlát továbbra is az egészséges testi-lelki-szellemi fejlődés feltétele.
Mi válthat ki iskolai szorongást az első osztályba lépő gyermekeknél?
Sáfrány Judit felhívja a figyelmet arra is, hogy ha a gyerekek sokat hallották, hogy hadd maradjanak még az óvodában játszani, elbizonytalanodhatnak, mit is veszítenek az iskola indulásával. Ezt a változást különböző országokban az iskolakezdéshez kapcsolódó szokásokkal próbálják vonzóbbá tenni a gyerekek számára. Németországban például egy színes, édességekkel teli tölcsért kapnak az első osztályosok. Hazánkhoz hasonlóan a legtöbb helyen ünnepséggel, tanévnyitó rendezvénnyel indul az iskolai év.
Már az iskola előtti időszakban felkészíthetjük a gyerekeket, egészséges önbizalmukat erősíthetjük apró odafigyeléssel. Az iskolába készülő gyerekek egyre önállóbban igyekeznek tevékenykedni a hétköznapokban. Igénylik, hogy próbára tegyék magukat, új dolgokkal kísérletezzenek. Mivel azonban a lelkesedés sokszor nagyobb, mint a felkészültség, akadályokba ütközhetnek. „A világ nagy, én pedig még nem tudok eleget” -élmény frusztráló lehet számukra
– fogalmazott a pszichológus.
Kiemelte, hogy a sorozatos kudarcok könnyen elveszik a gyerekek kedvét a munkától. Az a gyerek, aki azt tanulja meg, hogy bármit tesz, az nem hozza a várt eredményt, a tanult tehetetlenség állapotába kerül. Már nem is fog próbálkozni, kudarckerülővé válik. Ez ugyanúgy megtörténhet a tanulás és az elvárt viselkedés, a szabálykövetés terén. A részeredmények értékelése ugyanolyan fontos.
A maximalista, a legjobb teljesítményre törekvő gyerekek különösen veszélyeztetettek a szorongásra. Számukra azt az üzenetet kell közvetítenünk, hogy szabad hibázni, próbálkozhatunk többször is és egy kudarc nem érvényteleníti a képességeinket és más sikereinket. Az arról szól, hogy abban a pillanatban, aktuális állapotunkban azt az adott feladatot milyen szinten oldottuk meg
– magyarázta Sáfrány Judit.
Ha problémássá válik az iskolakezdési szorongás
A pszichológus arra is figyelmeztet, hogy esetenként előfordulhat, hogy az iskolakezdési krízis problémásan alakul. A szeparációs félelem, vagyis a gyermek nehéz reggeli búcsúzása a szülőtől, a sírás, a zaklatottság utalhat érzelmi zavarra, szorongásos tünetekre.
Elmondta, hogy a gyermeki agresszió, ingerlékenység, a magába zárkózás mind szorongásos, mind hangulati problémára is felhívhatja a figyelmet. A megmagyarázhatatlan testi tünetek, a fej- és hasfájás, hányinger, étvágytalanság akár szorongás jele is lehet.
Hozzátette, a magabiztos, szeretetteljes szülői fellépés az enyhébb esetekben nagyban hozzájárulhat a gyermek biztonságérzetéhez és a nehézség feloldásához. Ha azonban a tünet már komolyabban befolyásolja az iskolába járást, a kortárs kapcsolatokat, a figyelemkoncentrációt, valamint szenvedést okoz, akkor szakemberrel való konzultáció válhat szükségessé.
Kiemelte, hogy a szorongás oldásának, a gyermek megnyugtatásának nem megfelelő módja a képernyő elé ültetés. Az életkornak megfelelő képernyőhasználatot elsősorban a szülőnek (és a nagyszülőnek!) szükséges keretek között tartania.
Egy dühös vagy szomorú, csalódott gyermek nem a felnőttek kudarca. Engednünk kell, hogy megéljék a gyerekek, hogy az érzelmek széles spektruma része az életünknek, és nem csak vidámság létezik. Vannak élethelyzetek, ahol természetes reakció a negatív érzelem, és ha megéljük, akkor megtanuljuk tartalmazni, feldolgozni, továbblépni. Számos későbbi pszichés zavart előzhetünk meg ezzel
– fejtette ki.
Hozzátette, hogy a megnövekedett feladatok is a strukturált napirenddel kézben tarthatóvá válnak. A szorongás oldásának előnyös módja a kiszámíthatóság. Minden gyerek tud alkalmazkodni, ha van mihez.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy aludjon eleget a gyermek, hiszen a többletingerek feldolgozása az idegrendszernek kihívást jelent, és a kipihent gyermek magabiztosabban, kiegyensúlyozottabban van jelen az iskolában, a társai között. Ugyanilyen fontos a rendszeres étkezésre felhívni a gyerekek figyelmét. A válogatós, „éhes” gyerek könnyen válik ingerlékennyé.
– A szorongás oldása a legtöbb esetben a miért?-ek megismerésével történik – fogalmazott Sáfrány Judit.
A szülők szorongása
Hozzátette, hogy sokszor az iskolakezdéstől a szülők jobban szoronganak, mint a gyerekek. Érdemes önvizsgálatot tartanunk, milyen emlékeket hoztunk magunkkal gyermekkorunkból az iskolával kapcsolatban. Milyen a saját viszonyunk a teljesítményhez? Szívesen tanulunk-e együtt gyermekünkkel, van-e elegendő türelmünk hozzá?
Fontos az is a pszichológus szerint, hogy a teljesítményre való alkalmasság, az erőfeszítések megtétele, az életkornak megfelelő tanulmányi előrehaladás mellett mutassuk meg gyermekeinknek, hogyan őrizhetik meg játékosságukat, gyermeki énjüket. Az offline játékok előnyben részesítése, a valódi gyermeki kapcsolódás megadja ezt a lehetőséget. A gyermeki énükre, a felhőtlen öröm megélésére, a játékosságra érett formában a kiegyensúlyozott, boldog felnőttkorhoz is szükségük lesz.”
Eredeti írás: ELEK ANDREA
About the Author
