"...élelmiszerek, amelyek több lépésben, ipari körülmények között készülnek, gyakran laborban előállított adalékokkal, mesterséges aromákkal, emulgeálószerekkel vagy színezékekkel dúsítva..."
„A legtöbb ember már rutinosan dobálja a bevásárlókosarába a csomagolt pékárut, a gyorsfagyasztott pizzát, a reggelizőpelyhet vagy az energiaitalt. De vajon belegondolunk-e abba, hogy ezek az élelmiszerek nemcsak a testünkre, hanem az agyunk működésére is komoly hatással vannak?
Egy friss kísérlet szerint már öt nap is elég ahhoz, hogy az ultrafeldolgozott ételek (angolul: ultra-processed foods, röviden: UPF) megváltoztassák az agy inzulinérzékenységét. Ezek az élelmiszerek nemcsak a vércukorszint, hanem az étvágy és a jutalmazásérzés szabályozására is hatnak – vagyis pont arra, ami miatt újra meg újra visszanyúlunk ezekhez a termékekhez.

Mi az az „ultrafeldolgozott” élelmiszer és miért probléma?
Ezek olyan élelmiszerek, amelyek több lépésben, ipari körülmények között készülnek, gyakran laborban előállított adalékokkal, mesterséges aromákkal, emulgeálószerekkel vagy színezékekkel dúsítva.
Tipikus példák:
- cukros reggelizőpelyhek
- csomagolt pékáruk
- chipsek, sós rágcsák
- ízesített joghurtok és tejitalok
- készételek, pizzák
- olcsó felvágottak, virslik
- édesített üdítők és energiaitalok
Bár finomak, ezek az ételek gyakran tápanyagban szegények, de sóban, cukorban és zsiradékban gazdagok – így egyszerre hízlalnak, gyulladást keltenek, és még az agyunkat is átprogramozzák.
5 nap – ennyi elég a változáshoz
Egy nemrégiben végzett vizsgálat során a résztvevők napi szinten 1200 kalóriával több UPF-et fogyasztottak, mint korábban. Az eredmények ijesztőek:
- romlott az agy inzulinérzékenysége
- nőtt a vágy az ilyen típusú ételek iránt
- nehezebbé vált az ellenállás a nassolásnak
- A máj zsírosodása is megindult – mindössze öt nap után. Sőt, még akkor sem tért vissza teljesen a normál működés, amikor a résztvevők visszatértek a kiegyensúlyozott étrendhez.
És ez még csak a kezdet. Ha az étrend legalább 20 százalékát UPF-ek teszik ki, az már jelentősen növeli a demencia kockázatát is.
Mégsem mindegy, mit eszünk
A kutatások szerint az ultrafeldolgozott ételek túlzott fogyasztása szívbetegségek, cukorbetegség, emésztési zavarok, elhízás, sőt akár depresszió kialakulásához is vezethet. Ez nem egy trend, hanem globális egészségügyi kérdés.
– Az ultrafeldolgozott élelmiszerek esetében az a probléma, hogy a hosszas és magas szintű feldolgozás következtében jelentősen csökken a bennük található értékes tápanyagok mennyisége. Ez pedig az agy működésére is hatással van. Különösen fontos az omega-3 zsírsav, amely az agy számára nélkülözhetetlen, különösen a gyerekek és a várandós kismamák esetében.
Hosszú távon az ultrafeldolgozott ételek rendszeres fogyasztása növeli az elhízás, a cukorbetegség, a daganatos megbetegedések, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Nem kell messzire mennünk a példával: a cukorbetegek esetében a magas vércukorszint károsítja az erek falát, ami az agyat is érinti, így ez komoly problémákat okozhat.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek ízét úgy alakítják, hogy a lehető legvonzóbb legyen, és minél többet akarjunk belőlük fogyasztani – ezt az ízfokozók teszik lehetővé.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy már gyerekkorban megtanítsuk a kicsiknek, ne szokjanak rá ezekre az ételekre. Nem szabad jutalmazni őket csokival, cukorral vagy chipsszel, mert így ezek az ételek érzelmi jutalomként rögzülnek az agyukban. Ennek a következménye, hogy felnőttként vágyni fognak majd ezekre az ételekre, hiszen egész életükben ezek voltak a „jutalomfalatok”.
Van azonban megoldás, az úgynevezett detox-diéta. Ha valaki képes két hétig kerülni az ultrafeldolgozott ételeket, az ízlelőbimbói újra regenerálódnak, így érzékenyebbé válnak a természetes ízekre – mondta el Vass Bence kaposvári dietetikus.
Így védheted ki
Az egyik legegyszerűbb módszer a megelőzésre: nézd meg az összetevőlistát!
Ha háromnál több, nehezen értelmezhető adalékanyag szerepel rajta – például emulgeálószerek, sűrítőanyagok, aromák – akkor valószínűleg egy UPF-ről van szó.
Ne a csomagolás alapján dönts – a műanyag zacskó nem az ellenség. A valódi kérdés az, mi van benne.
Az egy-két összetevős ételek – fagyasztott zöldségek, natúr joghurt, halkonzerv, teljes kiőrlésű gabona, diófélék, feldolgozatlan hús vagy hal – sokkal inkább közelebb állnak a természeteshez, mint a mesterségesen „turbózott” gyorsételek.
Fontos megjegyezni: nem minden rövid összetevőlista jelent minőségi táplálékot. Ha egy termék csupán három alapanyagból áll, például cukor, növényi olaj és só, az nem jelenti azt, hogy egészséges.
A döntés a tiéd
A modern élelmiszeripar nem könnyíti meg a dolgunkat, de az irányítás a mi kezünkben van. Minél több valódi, természetes, minimálisan feldolgozott ételt fogyasztunk, annál inkább támogatjuk a testünk és az agyunk egészségét. Egy kis tudatosság elég lehet ahhoz, hogy ne váljunk függővé – és ne fizessünk hosszú távon az „ízélményért” az egészségünkkel.”
Eredeti írás: BODOR NIKOLETT
Fotó: sonline.hu
