Ez óriási érvágás lenne a magyar mezőgazdaság számára és romba döntené a családi gazdaságokra építő modellt!

Amennyiben az Európai Bizottság javaslata ebben a formában valósulna meg, az valóban súlyos következményekkel járna a hazai mezőgazdasági ágazat számára. A közvetlen agrártámogatások arányának drasztikus – akár 15–30%-os – csökkenése a 2028–2034-es időszakban nem csupán nominális forráselvonást jelentene, hanem az egész támogatási rendszer filozófiájának átalakítását is. A két pillér összevonása, az agrártámogatások renacionalizálása, valamint a tagállami társfinanszírozás előtérbe helyezése azt eredményezné, hogy a gazdálkodók számára elérhető források mértéke immár szinte csak attól függne, hogy a nemzeti kormány képes-e és hajlandó-e elegendő nemzeti forrást biztosítani.

Ennek mentén pedig az országok között jelentős eltérés alakulna ki aszerint, hogy az ország gazdasági helyzete megengedi-e az agrárium számára adható magasabb finanszírozást, ezáltal jelentős versenyhátrányba hozva egyes országok termelőit. Másrészt a javaslat értelmében a KAP

NEM KÜLÖNÁLLÓ, SZAKMAI LOGIKÁJÚ AGRÁRPOLITIKA LENNE TÖBBÉ, HANEM EGY ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KERET RÉSZÉVÉ VÁLNA, AMELY FELETT AZ UNIÓS NAGYKÖVETEK (COREPER II) ÉS NEM AZ AGRÁRMINISZTEREK DÖNTENÉNEK. ÍGY A MAGYAR GAZDÁK ÉRDEKEI KEVÉSBÉ ÉRVÉNYESÜLHETNEK MAJD, MERT A DÖNTÉSHOZATAL ELMOZDUL A SZAKMAI ÉRVEK ÉS A MEZŐGAZDASÁGI TANÁCS SZINTJÉRŐL A POLITIKAI ÉS DIPLOMÁCIAI ALKU TEREPE FELÉ.

A számítások alapján nagyságrendileg már 100-150 hektáros birtokmérettől elvonnák a támogatás közel negyedét, a megszorítás egy kb. 300-350 hektáros gazdaságnál már 50 százalék lenne. Ez óriási érvágás lenne a magyar mezőgazdaság számára és gyakorlatilag romba döntené a családi gazdaságokra építő modellt, amely az elmúlt tíz évben egy egészséges agrár-középosztály kialakulásához vezetett. Megszüntetnék továbbá a nyugdíjaskorú gazdák támogatását úgy, hogy jelenleg a gazdatársadalom erősen elöregedett: a 65 éves és annál idősebb korcsoportba tartozó gazdaságirányítók aránya 2023-ban már 37%-ot tett ki, szemben a 2013-as 29%-kal. A gazdaságirányítók 60%-a 55 évesnél idősebb, ami hasonló az uniós átlaghoz. A 40 év alatti termelők aránya az EU-ban a 10 százalékot is alig éri el. Hiába beszél tehát a bizottság a fiatal gazdák támogatásáról, ha egyúttal a család idősebb tagjaitól pedig megvonná a teljes támogatást. 

HA EZ A RENDSZER ÍGY MARAD, AZ A HAZAI AGRÁRÁGAZAT SZÉTTÖREDEZÉSÉHEZ, A BERUHÁZÁSOK ELHALASZTÁSÁHOZ, A FIATAL GAZDÁK VISSZALÉPÉSÉHEZ ÉS A NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉG CSÖKKENÉSÉHEZ VEZETHET.

A gazdák jövedelme már most is erősen függ az uniós támogatásoktól; azok csökkentése a termelés visszaesését, a vidéki foglalkoztatás gyengülését, végső soron pedig az élelmiszer-önrendelkezés csökkenését okozhatja. Ezért a magyar kormány álláspontja – miszerint ez a javaslat elfogadhatatlan – nem csupán politikai, hanem gazdasági és társadalmi értelemben is teljes mértékben indokoltnak tekinthető.

Azt is fontos megemlíteni, hogy a bizottság terve nemcsak a gazdálkodókra, hanem a fogyasztókra nézve is veszélyt jelent: a biztonságos és egészséges európai élelmiszerek helyett a családok asztalára kétes eredetű, harmadik országokból származó termékeket engednének. Ukrajnát és olyan más EU-n kívüli államokat juttatnának piachoz, amelyek már most is fenyegetik az uniós agráriumot és élelmiszeripart. 

Gyakran hallani azokat a szakmai véleményeket, amelyek szerint beláthatatlan következményei lennének a hazai szektorban annak, ha Ukrajna is EU-tag lenne, és az ukrán termékeket, terményeket, alapanyagokat, stb. „ráengednék” az európai piacra. Mi a Kamara álláspontja ezzel kapcsolatban? Valóban valós veszélyt jelent ez, és ha igen, akkor miért? 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) álláspontja szerint Ukrajna EU-csatlakozása komoly és valós veszélyt jelent a magyar – és általában az uniós – mezőgazdasági termelők számára. A Kamara figyelmeztet, hogy Ukrajna hatalmas mezőgazdasági potenciállal rendelkezik: az ország Európa termőterületének negyedét teszi ki, talajai kiemelkedően termékenyek (pl. csernozjom), és termelési költségei töredékei az európai gazdákénak, részben az alacsony bérszínvonal miatt.

Amennyiben Ukrajna teljes jogú tagként belépne az EU-ba, úgy a Közös Agrárpolitika (KAP) jelenlegi támogatási rendszere radikálisan átalakulna. A támogatásra jogosult terület az unióban 42 millió hektárral nőne, ami a jelenlegi 157 millió hektáros összterülethez képest közel 30%-os növekedést jelentene. Ez a mostani forráselosztás mellett azt eredményezné, hogy az uniós agrártámogatások közel harmadára Ukrajna válna jogosulttá, miközben a jelenlegi tagállamok, köztük Magyarország gazdái kevesebb támogatáshoz jutnának. A Kamara ezért elengedhetetlennek tartja a KAP átfogó reformját, ha a csatlakozás bekövetkezik.

További problémát jelent, hogy Ukrajna már jelenleg is erőteljesen jelen van az uniós piacon az EU és Ukrajna között kötött szabadkereskedelmi megállapodás révén, amelyek 2022 óta vámmentességet biztosítanak számos ukrán agrárterméknek. Bár ezek a könnyítések átmenetiek, jelenleg is piaci zavarokat okoznak, különösen az olyan ágazatokban, mint a méz, cukor, tojás, kukorica és az etanol. A NAK szerint a jelenlegi szabályozások – például a vészfék-mechanizmusok – nem hatékonyak és túl magas küszöbértéket állapítanak meg, így nem nyújtanak valódi védelmet az európai gazdáknak. Ukrajnának ugyan elvileg 2028-ig alkalmazkodnia kellene az uniós állatjóléti, növényvédelmi és élelmiszerbiztonsági előírásokhoz, ám ez jelenleg nem teljesül, a magyar termelők viszont már most is kénytelenek ezeknek megfelelni.

Ez egyoldalú piaci nyomást és tisztességtelen versenyhelyzetet teremt. A piaci bizonytalanságok és az árnyomás miatt pedig a magyar gazdák visszafoghatják a beruházásaikat, technológiai fejlesztéseiket, ami hosszú távon a versenyképesség romlását okozza.

ÖSSZEFOGLALVA: A KAMARA SZERINT UKRAJNA CSATLAKOZÁSA SÚLYOSAN TORZÍTHATJA A PIACI VERSENYT, ALÁÁSHATJA A KAP MŰKÖDÉSÉT ÉS JELENTŐS BEVÉTELKIESÉST ÉS VERSENYHÁTRÁNYT OKOZNA A MAGYAR TERMELŐKNEK, HA NEM TÖRTÉNNEK MEG IDŐBEN A SZÜKSÉGES JOGI ÉS PÉNZÜGYI KERETMÓDOSÍTÁSOK.

A magyar gazdák érdekeinek védelme érdekében elengedhetetlen a kvóták újratárgyalása, hatékony védintézkedések bevezetése, illetve a szabályozási ellenőrzés szigorítása Ukrajnával szemben.

Amennyiben ezek nem történnek meg, a magyar mezőgazdasági termelők – különösen a kis és közepes családi gazdaságok – komoly versenyhátrányba kerülhetnek, ami hosszú távon a teljes agrárstruktúrát, a foglalkoztatást és a vidéki gazdaságot is megrendítheti.

Az Orbán-kormány deklarálta, hogy megvédi, vagy megpróbálja megvédeni a hazai gazdákat. Van-e információjuk arról, hogy bármelyik ellenzéki formáció, vagy a TISZA párt tett-e hasonló nyilatkozatot? Vagyis mi várható abban az esetben, ha kormányváltás lenne?

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is határozottan elítéli azt az ukrán propagandát, amit a Tisza Párt az agráriumban is folytat. Ukrajna uniós tagsága és a Tisza ukránpártisága a magyar mezőgazdaságra és a magyar gazdákra végzetes következménnyel járhat. Az pedig végképp felháborító és figyelmeztető jel mindenki számára, hogy a Tisza Párt emberei még nyíltan ki is oktatják a magyar gazdákat, és az ukrán gazdák érdekeit képviselik.

MEGDÖBBENTŐ AZ IS, HOGY A TISZA PÁRT ELLENE SZAVAZOTT ANNAK, HOGY A MAGYAR GAZDÁK INGYENESEN ÖNTÖZŐVÍZHEZ JUSSANAK. A TISZA PÁRT BRÜSSZEL, ÉS NEM A MAGYAR GAZDÁK OLDALÁRA ÁLLT, AMIKOR AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN MEGSZAVAZTAK EGY OLYAN JELENTÉST, AMELY ELVÁRJA, HOGY A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK – ÍGY A MAGYAR GAZDÁK IS – FIZESSENEK A VÍZHASZNÁLATÉRT, VAGYIS A TÖRTÉNELMI ASZÁLY KÖZEPETTE EL AKARJÁK TÖRÖLTETNI A KORMÁNY ÁLTAL BIZTOSÍTOTT INGYENES ÖNTÖZŐVÍZ-HASZNÁLATOT.

Baranyában közvetve és közvetlenül hányan élnek mezőgazdaságból?

Baranya vármegyében 14.708 aktív tagot tartunk nyilván. Többségük őstermelő, 8961 fő. Az őstermelők családi gazdaságának száma a nyilvántartás alapján 1656 db. 801 egyéni vállalkozó foglalkozik olyan tevékenységgel, amely miatt kamarai tagságra kötelezett. Vármegyénkben 2219 gazdálkodó szervezet és 3 mezőgazdasági termelőszövetkezet végzi tevékenységét. Azon földműves regisztrációval rendelkezők száma, akik nem tartoznak előbb felsorolt körbe, 2401 fő.”