Kós Zoltán 
"A világ számos országában az elmúlt években folyamatosan csökkent a politikusokba vetett bizalom..."
„Rendszeres olvasóink már megszokhatták, hogy hetente egy fontosabb, aktuális témakörben kérdést teszünk fel a Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán, amelyre szavazhatnak olvasóink. A legutóbbi KISZó-kérdés során arra voltunk kíváncsiak, hogy az emberek mennyire hisznek a politikusoknak. A nem reprezentatív, reakciógombos szavazás egyértelmű eredményt hozott. A válaszadók az igen és a nem válasz közül egyöntetűen azt jelölték, hogy nem hisznek a politikusoknak.
Szabó Sándor
Mielőtt belevágnánk a mélyebb és komolyabb elemzésbe, a humor oldaláról közelítsük meg a témát. Van egy ide vágó közismert ukrán vicc:
Egy képviselő meghal, és lelkét a purgatórium kapujában Szent Péter és Szent Pál fogadja. Azt mondják neki:
– Ma kivételes lehetőséget kap: körbevezetik a mennyben és a pokolban, hogy eldönthesse, hová szeretne kerülni.
A pokolba fergeteges hangulat fogadja a képviselőt: hangos zeneszó, étellel-itallal roskadásig megrakott asztaloknál férfiak, ledér nők társaságában szórakoznak, kártyáznak, táncolnak. Ezzel szemben a mennyországban az emberek körbeülnek és felváltva kedvenc versüket szavalják.
A képviselő a látottak alapján nem sokat hezitál, és a poklot választja.
Amint megérkezik az alvilágba, azonnal a forró üstbe dobják, és vasvillával kegyetlenül kínozni kezdik. A csalódott képviselő az ég felé kiált:
– Mi ez az egész? Engem becsaptak, megvezettek!
Fentről érkezik a válasz: – Szó sincs erről. Mindössze a pokolban véget ért a kampányidőszak…
A szatirikus, politikai vicc is nagyon jól illusztrálja, hogy választási évhez közeledve a politikusok mindent megígérnek, még ha maguk is tudják, hogy azok betartására a világon semmi esély nincs.
A politikusok népszerűségének mérésére számos megközelítés létezik a világon, ráadásul az intézetek és közvélemény-kutatók is eltérő módszertant és mutatószámokat használnak. A közvélemény-kutatások eltérhetnek abban, hogy a megkérdezettektől kedveltséget, teljesítményt vagy feltételezett döntéshozói kompetenciát kérdeznek. Hasonlóan sokféleképpen lehet a válaszokat számszerűsíteni is.
A világ számos országában az elmúlt években folyamatosan csökkent a politikusokba vetett bizalom – különösen a parlamentek és a végrehajtó hatalom esetében. A bizalmatlanság gyakran társul gazdasági bizonytalansággal és polarizációval. A nemzeti kormányokba vetett bizalom is alacsony, különösen sebezhető társadalmi csoportok körében. Bár a demokrácia elvi szintű elfogadottsága javult, a napi politikai szereplők és intézmények iránti bizalom még mindig alacsony. A bizalom különbségei demográfiai jellemzők mentén is erősen érzékelhetők – különösen a kis jövedelműek, az alacsonyabb iskolázottságúak, a nők és fiatalabb korosztály jelentős bizalomhiányt mutatnak. Az Európai Társadalmi Felmérés (European Social Survey) 2023/24-es eredményei alapján
Közép-Európában jelentős bizalmatlanság övezi a politikusokat és politikai pártokat.
A politikusokra adott átlagos bizalmi pontszám a térség számos országban 3 alatti értéken van (10-es skálán), például Horvátországban (2,0), Lengyelországban és Spanyolországban (~3,3), ami jelentősen elmarad a skandináv országok (pl. Norvégia, Svájc – ~6–6,5 pont) értékeitől. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2023-as felmérése szerint a válaszadók mindössze 39%-a bízik magas vagy közepes mértékben a nemzeti kormányban, míg 44%-uk nem bízik benne.
Ami Ukrajnát illeti. A Gallup közvélemény-kutatása szerint Volodimir Zelenszkij támogatottsága stabil, 67%-on áll, ami azt jelenti, hogy megközelítőleg az ukránok kétharmada bízik az elnökben. A Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által végzett felmérések adataiból kiderül, hogy
az ukrán elnök a bizalmi index májusban még 74 százalékon állt, júniusban 65-re, júliusra 58 százalékra csökkent.
Ugyanakkor szociológusok szerint a jelenlegi bizalmi mutatók magasabbak, mint a teljes körű háború során mért minimum, ami 2024 decemberében volt. Ezzel párhuzamosan a bizalmatlanság aránya is nőtt: míg júniusban 30 százalék nem bízott az elnökben, augusztus elejére ez az arány már 35 százalékra emelkedett. Ez a visszaesés szorosan kapcsolódik a korrupcióellenes hatóságok (NABU, SZAP) jogköreit szűkítő júliusi törvény elfogadásához. A felmérés szerint a bizalmatlanság leggyakoribb okai közé tartozik a korrupció (21%), valamint a háborúval kapcsolatos elégedetlenség (20%). De nem csak az államfőben rengett meg a bizalom, a Razumkov Központ márciusi felmérése szerint rekord magas a bizalmatlanság aránya: a politikai pártok (77%), a Legfelső Tanács (77%), és a kormány (71%) iránt is. Valószínű ez is komoly szerepet játszhatott a júliusi kormányátalakításban. Az ellenzéki politikusok sem népszerűek Ukrajnában, legnagyobb a bizalmatlanság Jurij Bojko (83%), Julija Timosenko (83%) volt miniszterelnök és Petro Porosenko (75%) korábbi elnökkel szemben.
„Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok” – érvelnek a statisztikákban és felmérésekben kételkedők Churchillre hivatkozva. Bár mára kiderült, hogy nem a legendás brit miniszterelnökhöz köthető az idézet. Ennek ellenére előszeretettel használják politikusok, gazdasági szakemberek, kutatók szövegében, újságírók publicisztikáiban. Churchillnek tulajdonítják azt a mondatot is, hogy kétféle hazugság van: a szemtelen hazugság és a statisztika. Az idézet eredetileg Benjamin Disraeli egykori brit miniszterelnökhöz (1874-1980) köthető, és eredetileg így szólhatott: „A hazugságok három csoportba sorolhatók: egyszerű hazugságok, gyalázatos hazugságok és statisztikák…” Mark Twain 1906-ban a számok félrevezető jellegéről értekező írásában belevitt még egy csavart ebbe, de szintén Disraelit jelölte meg az alábbi szerzőjének: „A számok gyakran rászednek engem, különösen akkor, ha jómagam csoportosítom őket”. Ezeknél jóval pikánsabb megfogalmazás Aaron Levenstein amerikai professzorhoz fűződik, aki szerint a statisztika olyan, mint a bikini: sok mindent megmutat, de a lényeget eltakarja.”
Fotó / Eredeti írás: KISZó
About the Author
Nagy István 
