A melléképület építési engedély mentessége nem jelenti azt, hogy semmilyen szabályra nem kell figyelni Forrás: Németh András Péter / Szabad Föld
„Építkezés
Tárolót, garázst vagy műhelyet építesz? Bővíted a meglévő épületrészt? Sokan úgy tudják, hogy 35 négyzetméter alatt nem kell melléképület építési engedély, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell figyelni a helyi szabályokra.
Egy olvasónk jelezte, hogy a szomszédja engedély nélkül kezdett el műhelyt építeni a telkén. A neve elhallgatását kérő egri férfi azt mondja, hiába próbálta, nem tudta meggyőzni a szomszédját arról, hogy nincs igaza, azaz nem áll meg, hogy 35 négyzetméterig azt épít a telkére amit akar, nem kell engedélyt kérni. Ez részben igaz, de attól függ, hogy hol van az adott terület és mi van már a telken – az adott település helyi építési szabályzata ugyanis mérvadó a kérdésben, nem csak az, hogy a melléképület építési engedély köteles-e, hívta fel a figyelmet a Világgazdaság.
Az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy 35 négyzetméter hasznos alapterület alatt, bizonyos magasságig építési engedély nélkül építhetők melléképületek. Ez részben igaz, de ne felejtsük el, ha engedély nem is kell, attól még az adott épületre (legyen az műhely, garázs, sufni stb.) vonatkozhatnak építésügyi előírások – írta a Hóvége.hu.
A cikkben arra is kitérnek, hogy 2024 őszéig a vonatkozó jogszabály azt kötötte ki, hogy milyen esetben nem szükséges engedély. Ez viszont tavaly októbertől változott, a jogszabály már azt mondja ki, milyen épületeknél kell. Csakhogy vannak olyan épülettípusok, amelyekről nem lehet eldönteni, hogy éppen melyik kategóriához tartoznak, na meg a helyi sajátosságokra is figyelnünk kell – hívja fel a figyelmet a portál.
Épülhet-e melléképület építési engedély nélkül?
A jogszabályok szerint melléképületet – például garázst vagy tárolót – 35 négyzetméter hasznos alapterület alatt, lapostetős változatnál 3,5 méter párkánymagassággal, magas tetős esetén pedig legfeljebb 4,5 méter gerincmagassággal építhetünk engedély nélkül – írta a meg a teol.hu:
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindent szabad. Számos egyéb szabályt be kell tartani, különösen a helyi építési szabályzatokat, amelyek korlátozhatják, hol és mennyire lehet beépíteni az ingatlant.
– emelik ki.
Még 2007-ben írtuk, hogy akkor csökkent lényegesen azoknak az építményeknek a listája, amire engedélyt kell kérni. Megnéztük Eger helyi építési szabályzatát, amiben városrészenként rögzítve van, hogy az adott területen, milyen szabályok vonatkoznak a beépítettségre, milyen épület vagy mobil lakhatásra szolgáló építmény helyezhető el rajta. A szabályzat nagyvárosias, kisvárosias és kertvárosi területekre osztja a várost. A kertvárosias lakóövezetben elhelyezhető telkenként legfeljebb 2 épület, a beépíthetőség 15 és 35 százalék között változik, de a legtöbb helyen 30 százalék. A szabályzat szerint előkertben gépjárműtároló nyitott-fedett formában sem helyezhető el. Új épület esetén a gépjárműtároló a főépülethez csatlakozóan, annak részeként vagy terepszint alatt helyezendő el. Meglévő épület esetén a gépjárműtároló elhelyezhető szabadonálló és zártsorú beépítésnél, mint új épület esetében vagy hézagosan zártsorú és ikresen csatlakozó beépítésnél a közös oldalhatáron.
A nagyvárosias lakóterületen nem helyezhető el üvegház, fóliaborítású növényház, önálló pavilon, bódé, önálló garázs sem, kivéve terepszint alatti gépjárműtároló felszíni építményei. A szabályzás tehát városon belül is változó, függ az adott telek tulajdonságaitól. Aki tehát nagyobb összeget szánna arra, hogy melléképületet építsen, előtte tájékozódjon a rá vonatkozó szabályokról, hiszen a nem szabályszerű építményeknek dupla költsége is lehet, ha le kell bontanunk őket.”
Eredeti írás: SZABADI MARTINA LAURA
