Ikonikus fagylaltozó zár be Egerben – a Sárvári titkaiba az utolsó pillanatban nyerhettünk bepillantást +fotók
Kós Zoltán 
A törzsvendégek szerint a Sárvári egy dinasztia volt Fotó: Huszár Márk/Heol.hu
„Nosztalgia
Évszázados múlttal a háta mögött egy időre bezár az egri Sárvári fagyizó. Az utolsó pillanatokban is kígyózó sor állt a mennyei édességért. Egy hétig lesz még így.
Mint korábban hírül adtuk, szeptember első hetében végleg bezárja kapuit Eger egyik legpatinásabb és legismertebb ékköve, a Sárvári Cukrászda. A csaknem százéves múltra visszatekintő cukrászda nem csupán egy hely, hanem egy örökség is: a mesterség szeretete és tudása generációról generációra szállt tovább a családban. Detkovics Edit tulajdonos egy rövid időre beavatott bennünket a fagylaltkészítés művészetébe, megosztotta velünk a szakma szépségeit, és mesélt a cukrászda gazdag történelméről is.
A Sárvári Cukrászda története 1927-ben kezdődött, amikor Sárvári Kálmán megnyitotta fagylaltozóját, ahol házi tejből és friss gyümölcsből készítette fagylaltjait. 1937-ben költözött jelenlegi helyére, a Kossuth utcába, ahová a környékbeli falvakból házi alapanyagokat hoztak. Sárvári Kálmán szenvedélyesen szerette mesterségét, munkáját számos elismeréssel jutalmazták, többek között 1939-ben miniszteri dicséretben részesült. Az 1954-es államosításkor mindenét elveszítette, de kitartása és szakmaszeretete révén újraépítette az üzletet. 1979-ben bekövetkezett haláláig gondoskodott róla, hogy tudását továbbadja, így a cukrászda családi kézben maradva több generáción át szolgálta Eger lakóit – olvashatjuk Sárvári Cukrászda honlapján.
A cukrászda jelenlegi tulajdonosával, Sárvári Kálmán dédunokájával, Detkovics Edittel beszélgettünk, aki számára a cukrászat nem csupán mesterség, hanem valódi szenvedély. Mint mesélte, minden édességet kizárólag természetes alapanyagokból készítenek – legyen szó a karamellfagyihoz főzött házi karamellszószról vagy a friss gyümölcsökről, amelyeket megbízható termelőktől szereznek be.
Edit számára a legnagyobb örömet az jelenti, amikor látja, ahogy a gyerekek arcán boldogság tükröződik az első kanál fagyi után – amikor az íz élménye őszinte mosolyt csal az arcukra.
A karamellfagyi igazi kincsnek számít náluk – és akárcsak a többi finomság, ez is kizárólag természetes alapanyagból, cukorból készül. Egy adaghoz egyszerre nyolc kilogramm cukrot pirítanak meg, majd fokozatosan hozzáadják a vajat. Ennek a fagyinak az elkészítése szinte már egy rituálé. Hajnalban kezdjük a főzést, mert a nyári melegben könnyen kifutna az üstből. A hagyomány pedig tovább él: az ükunoka ma már nemcsak a karamellfagyit tudja elkészíteni, hanem a cukrászda teljes fagylaltkínálatát is
– osztotta meg a tulajdonos.
Vannak fagylaltok, melyeket elég bonyolult elkészíteni
Detkovics Edit elmesélte, hogy a legnagyobb kihívást számára mindig a karamell, a túró rudi, a mákvirág és a gyümölcsrizs fagylaltok elkészítése jelenti. A rizses fagyi különösen kényes, hiszen ügyelni kell arra, hogy a rizsszemek ne fagyjanak meg – ezt a receptet édesanyja tökéletesítette, és 2003-ban díjat is nyert vele. A gyümölcsfagyikat pürésítik, vízzel keverik, majd a gépek segítségével készítik el a végső állagot. Mint mondta, nagy gondot fordítanak arra, hogy a gyümölcsöket termelőktől szerezzék be, mert ezek íze sokkal intenzívebb és természetesebb, mint a kereskedelmi forgalomban kapható, utóérlelt gyümölcsöké. Jelenleg az őszibarackfagylaltjuk készült ilyen gondosan kiválasztott alapanyagból.
Úgy érzem, valahol a mi feladatunk is az, hogy formáljuk az emberek ízlését. Manapság szinte mindenhol mesterséges aromákkal készült termékek kaphatók, és sokan már azt hiszik, hogy a gyümölcsöknek valóban olyan ízük van. Nálunk viszont semmilyen mesterséges adalékanyag nincs – minden, amit készítünk, természetes alapanyagból készül. Különösen büszke vagyok a mangófagyinkra: gyönyörű, élénk sárga a színe, és mindezt festék nélkül érjük el.
– mesélte a tulajdonos. Azt is hozzátette, hogy a szakmája egyik legszebb része számára a vendégekkel való kapcsolattartás. Külön kiemelte dédpapája egyik gyakran idézett mondását: „A legjobb cégér a megelégedett vendég” – és ezt a szemléletet a mai napig magukénak vallják. A törzsvendégekkel szinte baráti viszonyt ápol, és őszintén feltölti, hogy olyan hivatást végezhet, amelyben ennyi közvetlen emberi kapcsolat van jelen.
—A vendégekkel való kapcsolattartás és a kreativitás idén különösen összefonódott egy eset kapcsán. Volt egy vendégem, aki allergiái miatt csak mindenmentes fagylaltot fogyaszthatott, ezért a teraszon együtt beszéltük meg a részleteket, és közösen kísérleteztünk ki egy mandulás ízű fagylaltot növényi tejjel.
Ez hatalmas sikerélmény volt számomra: egyrészt a vendég bizalma miatt, másrészt mert igazi kihívás volt olyan alapanyagok nélkül dolgozni, amelyek egy fagylalt állagához általában elengedhetetlenek – de végül sikerült – mesélte boldogan Edit.
A törzsvendégek, akik 1972 óta a Sárváriban fagyiznak
Lehetőségünk adódott beszélgetni két törzsvendéggel, akik évtizedek óta a Sárvári Cukrászdát választják. Elmesélték, hogy gimnazista koruk óta rendszeresen betérnek egy-egy gombóc fagyiért. Molnár Erika hozzátette, hogy számára mindig is a linzerkarika és a habos roló volt a kedvenc.
A linzert vajjal készítik és nagyon finom baracklekvárral. Olyat az életemben nem ettem, az volt az országban a legeslegfinomabb.
Erika barátnője kiemelte, hogy a karamellfagyi máig verhetetlen kedvenc. Elmesélte, hogy amikor ők elkezdtek ide járni, a városban sehol máshol nem lehetett karamellfagyit kapni – csak itt, minden elfogultság nélkül.
Sárvári család igazi dinasztia volt, ők a város ikonikus alakjai. A városnak szüksége van rájuk, és ennek megvan a maga különleges varázsa. Amikor gimnazisták voltunk, a fagyizó szinte mindig a törzshelyünk volt a tanítási órák után. A Sárvári Cukrászda hangulata és szellemisége belénk ivódott
– zárta a beszélgetést Erika és a barátnője.”
Eredeti írás: CSORBA KITTI
About the Author
Nagy István 