Egyre többen buknak el a KRESZ-teszteken, a gyakorlati vizsgákon pedig agyvérzést kapnak az oktatók Fotó: Lang Róbert
„A jogosítvány megszerzése sokak számára mérföldkő, azonban egyre többen buknak el a vizsgákon. Már a KRESZ-tesztek kitöltésnél megmutatkozik, valami nincs rendben.
Egyre több fiatal bukik meg a KRESZ-teszteken, melynek hátterében sok tényező áll. Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a jogosítványt megszerezni kívánók száma, köztük pedig egyre több a fiatal. A jelenlegi támogatói rendszer, mely szerint a diákok az elméleti tanfolyamot ingyen elvégezhetik – ez magában foglalja az online KRESZ-oktatást és az elsősegélynyújtásról szóló képzést, valamint ezek vizsgadíját – egyre több fiatalt sarkall arra, hogy jogosítványt szerezzen. Azonban nem megy mindenkinek olyan könnyen a jogosítvány megszerzése.

Fotó: Bencsik Adam
Bukós a KRESZ-teszt
A jogosítvány megszerzése ma már nem olyan nehéz dolog, legalább is ha azt vizsgáljuk, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre annak érdekében, hogy minél előbb és minél kevesebb pénzből lehessen hozzájutni. A támogatási rendszerek jelentős anyagi terhet vesznek le a jelentkezők válláról.
Ez azonban még nem elég ahhoz, hogy valaki pikk-pakk jogosítványt szerezzen, ahhoz bizony sikeres KRESZ, elsősegélynyújtó vizsgát és természetesen gyakorlati vizsgát is kell tenni. A KRESZ vizsgákon azonban egyre nagyobb a bukási ráta, a tesztek kitöltése sok esetben hibás.
– Olyan vizsga nincs, hogy valaki ne bukna meg. De sajnos egyre több a bukás az elméleti vizsgákon. Azzal, hogy online lehet tanulni hatalmas baklövést követtek el a rendszer megalkotói. A jelenléti oktatás hiánya borzasztóan érződik. Nyilván egy teszt kitöltése során látjuk, ha nem jó választ adunk, de hogy az miért nem jó, vagy hogy megértsük, a helyes válasz miért úgy van, az már senkit nem érdekel. A mi autósiskolánknál nagyjából hasonlóan alakul a diákjelentkezések száma, évente 100 -150 tanuló jelentkezik. A baj nem csak náluk van, az online oktatás mindenkire ugyanúgy hat – mondta el Dömötör Géza, a barcsi Dömötör Autósiskola vezetője.

Fotó: Bencsik Adam
A gyakorlati oktatókat meg az agyvérzés kerülgeti
– A dolog másik része az, hogy valamilyen módon a programot be tudják idomítani a diákok. Úgy tudják alakítani a válaszokat, hogy a következő alkalommal, amikor felteszik neki a kérdést a beállított válasz legyen a helyes. Ezzel a manipulált tudással kerülnek oda a gyakorlati oktatóhoz, akit az agyvérzés kerülget, mert erősen hiányos az alaptudása a tanulónak – tette hozzá a szakember.
– Én azt gondolom, ezzel a digitalizált rendszerrel többet ártottak, mint használtak. Hiányoznak azok a régi elméleti órák, amik annak idején teret adtak annak, hogy a diák valóban megértse, mi zajlik egy forgalomban. Először a tanároknak kellene elmagyarázni a KRESZ szabályait – és ezt nekem egy pedagógus mondta –, mert ő nem tudja, hogy kell a KRESZ-t oktatni. Örül neki, hogy ő maga még emlékszik a szabályra, de hogy az miért úgy van, arról már fogalma sincs – mesélte Dömötör Géza.

Forrás: kresztanulasotthon.hu
Vizsgadrukk és pénzügyi nyomás
Természetesen azért vannak jól felkészült vizsgázók is, akiknek nem az elméleti tudásukkal van gond, egyszerűen csak elizgulják a dolgot. A szerepléstől való félelem, az általános vizsgadrukk, ezek mind oda vezethetnek, hogy valaki elhasaljon a vizsgán.
- Persze a pénzügyi nyomás is elég nagy lehet a vizsgázók vállán. Ha mindent összeadunk, közel fél millió forintjába is kerülhet a jogosítvány megszerzése annak, aki éppen nem középiskolai diák, terhes nő vagy megváltozott egészségügyi állapotú. Így tehát a félelem, hogy újabb gyakorlati órákat kell venni, ismét ki kell fizetni a vizsgadíjat, tovább presszionálja a vizsgázót és bumm, már meg is van a bukta.”
Eredeti írás: DOMBI REGINA
