"Csak emlékeztetőül: Zelenszkij elnöki hivatali ideje tavaly tavasszal lejárt, a 2019 nyarán megválasztott parlamenti testületnek szintén már egy éve, hogy búcsúznia kellett volna, a legutóbbi önkormányzati választásokat 2020 őszén rendezték, esetükben éppen most ketyeg le az óra."
„Itt Ukrajnában már elfelejtettük, milyen is egy választás, az azt megelőző klasszikus kampány. A háború most mindent felülír, nincs idő és lehetőség holmi politikai véleménynyilvánításra. Ugyanakkor a kulisszák mögött zajlanak izgalmas folyamatok, melyekből egy s más azért kiolvasható.
Az ukrán politikai tér jelenleg teljesen egypólusú. A maradék ellenzéki szereplők hiába kifogásolják, hogy a háború kitörésekor – mint például Izraelben – nem alakult meg egy egységkormány. Amíg tart a háború, választások garantáltan nem lesznek. Egyes elemzők ezzel is magyarázzák a békefolyamatok lassúságát…
Az ukrán belpolitikában azonban bizonyos töréspontok jól kivehetők. Például Vitalij Klicsko kijevi polgármester sok esetben nyíltan kritizálja a regnáló hatalmat, egyenesen autoriternek nevezve azt. Mint mondja, ő még kinyithatja a száját, mert korábbi bokszkarrierjének köszönhető nemzetközi ismertsége egyfajta immunitást biztosít a számára. Garanciát azonban ez sem, hiszen Petro Porosenko korábbi elnököt zokszó nélkül szankciós listára tették, a nyugati világ demokratikus vezetői mégsem emelték fel a hangjukat.

Valerij Zaluzsnij esete még tanulságosabb. Vezérkari főnökként az ő érdemeként könyvelte el a nép, hogy a háború első szakaszában sikerült feltartóztatni az orosz erőket, sőt, az ukrán hadsereg azóta sem látott sikeres ellencsapásokat és terület visszafoglalásokat hajtott végre. Hirtelen jött népszerűsége ahhoz vezetett, hogy Nagy-Britanniában találta magát nagykövetként. Változatlanul őt emlegetik a több, mint hat éve regnáló államfő legfőbb kihívójaként. A rossznyelvek szerint az elnöki iroda folyamatosan próbálja őt meggyőzni, álljon be közéjük, neki ígérik az elnöki párt listavezető helyét a következő választásokon. Ő azonban lebegteti a válaszát, folyamatos fejtörést okozva egyeseknek.
Ugyanakkor az a tény, hogy Londonból is rendszeresen érint érzékeny ukrán belpolitikai kérdéseket, arra utalhat, hogy komolyabb egyéni ambíciói is lehetnek. És azt se feledjük el, a britek a kulisszák mögött rettenetesen nagy befolyással vannak a hivatalos kijevi álláspontra. Az, hogy Zaluzsnij éppen az ő patronáltjuk és az ottani választási bizottság partnerszerződést kötött az ukrán választási hatósággal, szintén a volt vezérkari főnök malmára hajthatja a vizet.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai felderítés főnöke szintén népszerű figura, amit politikailag is becsatornázhat a későbbiekben. Teljes mértékben az ukrán politikum nagy túlélőit – Julija Timosenkót, Arszenyij Jacenyukot, Jurij Bojkót vagy a már említett Porosenkót – sem becsülhetjük le teljesen, de jelen állás szerint ők legfeljebb csak az oldalvonal mellől kiabálhatnak be a játékba.
Volodimir Zelenszkij jelenleg a háborúval van elfoglalva. Ha nem ez, vélhetően már rég máshogy hívnák az ukrán elnököt. Annak ellenére, hogy ő csak egy ciklusra esküdött fel megválasztásakor, most minden jel arra utal, hogy folytatni szeretné. Vannak olyan lépései, melyek tipikus kampányfogásként értelmezhetők: ilyen volt a Zelenszkij ezrese, a tanároknak nyújtott ezer plusz ezer hrivnyás havi dotáció, vagy legutóbb a 22 évesek előtti határnyitás. Ám ezek az engedmények képtelenek felülírni azt a sok negatívumot, ami a nevéhez tapad.
Csak emlékeztetőül: Zelenszkij elnöki hivatali ideje tavaly tavasszal lejárt, a 2019 nyarán megválasztott parlamenti testületnek szintén már egy éve, hogy búcsúznia kellett volna, a legutóbbi önkormányzati választásokat 2020 őszén rendezték, esetükben éppen most ketyeg le az óra. 2019 előtt Ukrajnában csak úgy sorjáztak a mindenféle előre hozott választások, az ország állandóan választási kampánylázban égett. Ezért is fura, hogy mára már alig emlékszünk arra, milyen is egy voksolás…
Fotó / Eredeti írás: KISZó
