Kínai technológiával védekeznek a kínai kocsik ellen európai és japán autógyártók
szerkeszto 
„A licencszerződések kicsi, de növekvő jelentőségű bevételi forrást jelentenek a kínai járműgyártók számára, ugyanis a technológiájuk nélkül a nyugati versenytársaik nem tudnak elég gyorsan piacra dobni elektromos járműveket. Egyre több nyugati modell épül tehát legalább részben Kínában fejlesztett járműplatformokra, ami a márkák összemosódásához is vezethet, írja a Reuters.
- A Kínából exportált termékek elleni kereskedelmi intézkedések és az ottani piacon egyre kiélezettebb árverseny közepette a feltörekvő kínai járműipar szereplői is egyre inkább érdekeltté válnak az efféle együttműködésekben. Ők egyébként főleg a Tesla példáját követve dolgozták ki a költségcsökkentést és fejlesztések felgyorsítását elősegítő moduláris platformjaikat.
Miért fontos ez? A nagy múltú gyártók a bonyolult szervezeti felépítésük miatt is boldogulnak nehezebben az elektromos átállás során, amit már évekkel ezelőtt felismertek, ám mostanság válnak mindenki számára egyértelműen előnyössé az efféle együttműködések, amelyek keretében a kínai gyártók az elektromos autók gyártásra kész alapjainak értékesítése mellett bérgyártóként is közreműködhetnek.
- A fejlesztések felgyorsítását már csak azért sem kerülhetik el az európai gyártók, mert Kínában és odahaza is meg kell küzdeniük a kínai riválisok élesedő versenyével. Vagyis kínai technológiai segítséggel veszik fel a küzdelmet a kínai gyártói konkurenciával.
Előzmények: a Volkswagen konszern kínai piacra szánt modelljeit évek óta a helyi gyártók segítségével fejleszti, például az E5-ös Audit a SAIC technológiájára építve tudta másfél év alatt piacra vinni. A német cég most már az Xpenggel közösen tervez platformokat fejleszteni, ráadásul nem csak elektromos autókhoz, és a globális kínálatában is megjelenhetnek a kínai technológián alapuló termékeik.
- Egy kiforrott kínai platformra épül a Mazda új, Kínában gyártott, Európában is forgalmazott elektromos modellje, a nagy múltú, de viszonylag kicsi japán gyártó ugyanis nem engedheti meg magának az új alapok kifejlesztését. A Mazda ráadásul a jól ismert 6-os modellnevét egy olyan termékhez kötötte, amihez nagyon hasonlót a kínai Changan Deepal L07 néven is forgalmaz.
Alulnézet: az európai igények szerinti fejlesztésekkel rukkolnak elő a kínai szereplők is, a CATL például az itteni hatótávolsággal, élettartammal és biztonsággal kapcsolatos elvárásoknak megfelelő lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátorokat mutatott be a napokban, az új típusokat Debrecenben is gyártják majd. A jórészt Kínában fejlesztett LFP-technológiát alkalmazó akkumulátorok gyártására áll át a koreai SK is.
Tágabb kontextus: a kereskedelmi korlátozások újabb fejezeteként a fontos autóipari gyártó helyszínnek számító Mexikó is megemeli a kínai gépkocsikra vonatkozó vámot. A jelenlegi 20 százalékos adókulcs 50 százalékra növelése a helyi munkahelyek védelmére vonatkozó törekvés mellett a kínai import ellen fellépő Egyesült Államoknak tett gesztusként is értelmezhető.”
Címlap fotó: Telex.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István