Tolna erdeiben kincset érő gombákra bukkanhatunk – de vigyázat, egy apró tévedés is tragédiát okozhat!

Kis szerencsével vargányát is találhatunk, megkezdődött az őszi gombaszezon

Klem Tamás szekszárdi fiatalember szereti az erdőt, gyakran jár kirándulni. A gombákat könyvekből és a többi gombaszedőtől ismerte meg, melyik ehető, melyik mérgező, és hogyan kell elkészíteni ezeket. 

Szerinte kétféle gyűjtő van, az egyik, aki ebből is próbál egy kis bevételre szert tenni. Ő piacon árulja. A legtöbbet a vargányáért lehet kérni, ennek kilója akár tízezer forint is lehet, a legkevesebbet a szegfűgombáért (kilója 3500 forint) kérnek. A másik réteg az, aki hobbiból járja az erdőt, szereti a természetet, és ha belebotlik az ehető gombába, akkor nem hagyja ott.

Szekszárdon általában a szerdai és a szombati piacon kínálnak gombát. A piacokon egyébként kötelező a gombavizsgálat. Az árus aznapra kiállított igazolást kap, ezen szerepel a gomba neve, mennyisége, az árus neve, címe, a szakellenőr vagy toxikológus neve. A kiadott engedélyt egy úgynevezett gombanaplóba is bevezetik, hogy adott esetben vissza lehessen azt keresni. Olyan eset is előfordult, amikor nem a gombával volt gond, hanem a falánk fogyasztóval, aki rosszul lett, mert sokat evett egyszerre. Érthetően nagyon megijedt, még az ügyeletet is megjárta. Később a szakellenőr bizonyította, hogy a piacon általa vett gomba ehető volt.

A Mecsekben többféle gomba van, mint a Gemenci erdőben

Szekszárd és környéke nem olyan jó terület gombászásra, mint például a Mecsek, mondta az egyik általunk megkérdezett szakértő. Azok, akik a szekszárdi piacon árulnak, jellemzően messzebbről hordják ide a gombáikat. A régióra jellemző, hogy leginkább fákon termő gombákkal találkozhatunk, például a Gemenci erdőben.

Aki gombászkodni szokott, a legjobban a vargányát szeretné összegyűjteni. De hol lehet megtalálni? – kérdezik gyakran az érdeklődők. A vargánya leggyakoribb termőhelyei a tölgyesek, a fenyvesek, a gyertyánosok, a szelídgesztenyések, bár mindenféle erdőben előfordulhat. Kedveli a gyorsan melegedő erdőszéleket, tisztásokat. Egész Európában elterjedt.

A vargánya a fenyvesben nő leginkább, ahol a nap jobban melegíti a talajt

Ha el szeretnénk indulni gombát gyűjteni, érdemes a dombvidékekre menni, véli a szakértő. Óriáspöfeteget mezőkön, nagy őzlábgombát általában ritkább akácerdőkben találhatunk, például Paks és Kölesd környékén. A nagy őzlábgomba feltűnő, igen nagy, hosszú tönkű, és esernyőszerű. A kalap közepén csúcsos, barna, a többi részén világos alapon barna, felszakadozó pikkelyektől tarka. Barnán tarkázott tönkje lefelé vastagodó, alul gumós és rajta eltolható gyűrű van. A mérgező vörhenyes és rozsdás őzlábgombák, valamint ezek rokonai lényegesen kisebbek, és a feltűnő nagyságkülönbség miatt nem téveszthetők vele össze. A késői laskagomba élő fán termő, féloldalas kalapú gomba. Kalapja többnyire szürke, lefutó lemezei és tönkje fehérek.

Személyenként napi két kiló gombát szabad hazavinni

A jelenlegi jogszabályok alapján erdőről, mezőről személyenként napi két kiló gombát szabad hazavinni, ami kereskedelmi forgalomba nem hozható, így azt nem árulhatjuk boltban, piacon, sőt még az ismerőseinknek sem értékesíthetjük.

Szakértővel átválogattatni mindenképpen fontos, mert előfordult már olyan, hogy csak egy darab gyilkos galóca keveredett a jó gombák közé, de nagyon rosszul járt, aki azt kapta. Tudni kell, hogy ez a legveszélyesebb gombánk, mert szép marad, nem kékül meg, és a túlélők bevallása szerint még ízletes is, de egy átlagos méregtartalmú gyilkos galócából már 15 gramm elfogyasztása is halált okoz.”