Kós Zoltán 
„A műtrágya magas ára sokakat takarékosságra kényszerített az aszályos régiókban – ez szintén a hozamokat sújtotta” – mondta Denisz Marcsuk, az Összukrán Agrártanács alelnöke.
„Mezőgazdasági jelentések alapján az idei ukrán gabonatermés alacsonyabb lesz az előző évhez képest. Ennek egyik legfőbb oka, hogy 2025-ben Ukrajnában a gabonafélék hozama jelentősen csökkent a 2024-es évhez képest. Szakértők szerint a hozamok csökkenése több okra vezethető vissza, ilyen például, hogy idén a megszokottnál később kezdődött az aratás, de a kedvezőtlen időjárás (aszály, más termelési nehézségek), a csökkenő vetésterület és a növekvő termelési költségek is szerepet játszanak a hozamvisszaesésben – derült ki az Ekonomicsna Pravda elemzéséből.
Az aratás lassan halad. Az ukrán statisztikai hivatal adatai szerint augusztus végéig a gazdák 6,7 millió hektárról (a vetésterület 60%-án) 27,25 millió tonna gabonát takarítottak be. A búza a legnagyobb mennyiségben termelt gabona, 4,87 millió hektárról több mint 21 millió tonnát takarítottak be. Az már most látszik, hogy az átlagos hozam jelentősen elmarad a tavalyitól. Szvitlana Litvin, az Ukrán Agráripari Klub elemzési osztályának vezetője szerint a jelenlegi hozam 19%-kal alacsonyabb a tavalyinál, és 13%-kal alacsonyabb az elmúlt öt év átlagánál.
Az Ukrán Nemzeti Agrártudományi Akadémia (NAAN) megbízott vezetőjének becslései szerint az őszi búzából 7,8%-kal, az árpából pedig 7,1%-kal termett kevesebb mint 2024-ben. Ihor Hrinik közölte, hogy az őszi búza átlagos hozama 4,3–4,5 tonnáról hektáronként 3,1 tonnára, az őszi árpáé pedig körülbelül 4-ről 3,3 tonnára csökkent. A szakember rámutatott, hogy régionként változó a gabonák hozama: a déli és keleti gabonatermelő megyékben (Herszon, Mikolajiv, Odessza, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Harkiv) az őszi gabonafélék termésátlaga 1,25–2,9 tonna hektáronként, míg a középső és nyugati régiókban 5–6 tonna hektáronként. Az összképen még javíthat a kukorica, amelynek betakarítása nemrég kezdődött. A hosszan tartó hőség ellenére a helyzet biztató. A vetésterületek többsége az északi és középső régiókban található (Szumi, Poltava, Csernyihiv, Kijev megye), ahol nyáron elegendő csapadék hullott. Ezért még a déli vetésterületek veszteségeit figyelembe véve is országos szinten a kukoricatermés várhatóan nem lesz rosszabb a tavalyinál.
Tarasz Viszockij agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszterhelyettes azt prognosztizálja, hogy a kukoricatermés 2025-ben kb. 28 millió tonna lesz, ami több mint 2024-ben. A NAAN szakértői 27 millió tonnáról beszélnek, vagyis a termés körülbelül megegyezik a tavalyival. A jobb kukoricatermés ellensúlyozza más gabonafélék jelentősebb visszaesését, így az összesített termés csak 3–7%-kal lesz kevesebb mint 2024-ben.
Az Agrárgazdasági Intézet előrejelzései szerint a kukorica hozama 66,4 centner/hektár, ami 1,9%-kal több, mint az előző évben; a kölesé 18,3 centner/hektár, 11,7%-kal kevesebb; a hajdináé 12,7 centner/hektár, ami 0,9%-kal kevesebb, mint a 2024-es mutató. A napraforgó esetében a hozam előrejelzése 20,7 centner/hektár, a szójáé pedig 22,7 centner/hektár, ami rendre 0,7%-kal és 14%-kal kevesebb az előző évinél.
Miért csökken a hozam?
Idén nem kedvezett az időjárás a gabonaféléknek: a tavasz száraz volt, a nyár pedig forró és aszályos. A legnagyobb kárt a déli és keleti régiók szenvedték el. 2025-ben 1,2 millió hektáron a termés 30–50%-a elveszett az aszály miatt. Még a modern, aszálytűrő fajták sem hozták a tőlük elvárt potenciált. Egyszerűen nem telt meg a kalász. A csapadékhiány miatt nem fejlődtek ki a szemek, június–júliusban a gabona idő előtt beérett. A szél és a hőség csak tovább rontott a helyzeten.
Dmitro Ljudvenko, az Agrárgazdasági Intézet szakembere elmondta, hogy az északnyugati régiók jobban alkalmazkodtak a szélsőséges időjáráshoz. Ott több a csapadék, magasabb a talajnedvesség, kisebb a hajlam az aszályra és stabilabb a hőmérséklet. Hozzátette: modern technológiák és innovatív agrárgyakorlatok alkalmazása az északnyugati régióban, különösen: a talajművelés nélküli technológia, az ökológiai gazdálkodás, a minőségi vetőmagok, műtrágyák és növényvédő szerek használata.
– Délen és keleten a logika a következő: először felmérik, hogy a meglévő időjárási feltételek mellett milyen hozam érhető el, és ehhez igazítják a technológiákat és a költségeket. Középen és nyugaton, ahol elegendő a nedvesség, éppen fordítva gondolkodnak – azt keresik, hogyan lehet az eszközökkel és technológiákkal a hozamot maximálisan növelni – jegyzi meg Olekszandr Ovszjanik, az Agrotrade csoport agráripari osztályának igazgatója.
A háború is komoly hatással van a hozamokra. Különösen a kahovkai gát 2023-as felrobbantása miatt víz nélkül maradtak Herszon, Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megye egy részének termőföldjei, mivel az öntözőrendszerekben nem volt víz. Ha korábban az öntözőcsatornáknak köszönhetően a kukorica és a szója 8–10 tonnát hozott hektáronként, most a kiszáradt földeken csupán 1–2 tonna lett hektáronként.
„Ha ezekben a régiókban lett volna öntözés, a veszteségeket el lehetett volna kerülni. Ott 3–4 millió tonna gabona és olajnövény nőhetett volna” – vélekedik Tarasz Viszockij.
A hozamcsökkenésben közrejátszanak a gazdák pénzügyi és logisztikai problémái is. Ezek a nehézségek arra kényszerítették a termelőket, hogy takarékoskodjanak a műtrágyán és a növényvédő szereken.
„A kimerült földek, amelyek egyre kevesebb műtrágyát kapnak, már nem képesek a korábbi termelékenységi mutatókat hozni, és a növények a védőszerek hiánya miatt érzékenyebbek lettek a betegségekre és kártevőkre” – állapították meg a NAAN szakértői.
„A műtrágya magas ára sokakat takarékosságra kényszerített az aszályos régiókban – ez szintén a hozamokat sújtotta” – mondta Denisz Marcsuk, az Összukrán Agrártanács alelnöke.
Hogyan érinti a gazdákat a hozamok csökkenése?
A 2024–2025-ös idényben Ukrajna 40,1 millió tonna gabonát exportált, ami 21%-kal kevesebb, mint az előző gazdasági évben. Pénzügyi szempontból azonban az ágazat szinte nem veszített. A világ gabonaárai 2024-ben élesen emelkedtek, így az exportbevétel csupán 2%-kal csökkent (8,3 milliárd dollárról 8,1 milliárd dollárra). Jelenleg a felvásárlási árak a szokásosnál magasabbak, és a betakarítás idején sem csökkentek jelentősen – jegyzik meg a gazdasági minisztériumban. A magas kereslet miatt, a háborús kockázatok és a kínálat korlátozottsága közepette egyes vásárlók hajlandók többet fizetni, csak hogy megkapják az ukrán gabonát még bonyolult logisztikai feltételek mellett is. Másfelől az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete rekordtermést prognosztizál. Emiatt várható, hogy a 2025–2026-os gazdasági évben a világ búza-, kukorica- és árpaárai alacsonyabbak lesznek, mint tavaly.
A Világbank előrejelzése szerint 2025-ben a gabonaárak 11%-kal csökkennek. Hasonló előrejelzéseket ad az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma is: a búza átlagára az USA-ban 5,5 dollárról 5,3 dollárra esik bushelenként (35,24 liter). A Jevropejszka Pravda számításai szerint, ha a világpiaci árak (–11%) és az ukrán termés (35–38 millió tonnára) is csökken, akkor Ukrajna 0,9–1 milliárd dollár exportbevételtől eshet el. Ugyanakkor a hozam a következő években helyreállhat – jósolják az Agrárgazdasági Intézetben. Szakértők szerint 2026-ban 4,8–5,1 t/ha-ra nőhet, ami a legmagasabb mutató lesz a teljes körű háború kezdete óta.”
Fotó / Eredeti írás: KISZó
Szerző: Szabó Sándor
About the Author
