A halálba hajszolják a szarvasokat a terepmotorokkal száguldozó agancsgyűjtők

Az agancsgyűjtők mindent bevetnek a cél érdekében

A hullott agancs vadgazdálkodási értéke a vonatkozó jogszabály szerint 10 ezer forint kilogrammonként. A feketepiacon azonban ennél jóval magasabb áron lehet értékesíteni. Egy gímszarvas agancsa mintegy 120-150 nap alatt éri el teljes pompáját a Körös-Maros Nemzeti Park szerint, és a folyamat végére akár a 15 kilogrammos súlyt is elérheti.

Ez pedig már elegendő ok arra, hogy a bűnözők vállalják a kockázatot a nagyszabású gyűjtőakciók szervezésével. Quadokkal és terepmotorokkal szelik az erdőket, valamint drónokkal is átfésülik az adott területet. A cél természetesen az, hogy minél több agancsot minél rövidebb idő alatt gyűjtsenek be.

Üldözőbe veszik az állatokat, abban bízva, hogy agancsuk beakad a fák ágaiba vagy a kifeszített drótokba, így az a természetes időpontnál hamarabb leválhat. Ez több szempontból is veszélyes. Az agancs még nem biztos, hogy megérett arra, hogy leessen – ilyenkor a koponya egy része is megsérülhet.
A hajszában ráadásul végzetesen legyengülhetnek a szarvasok, ami komoly kockázatot jelent számukra.

Vannak akik drótot húznak és neki hajtják az állatokat 

Hőgyészen, a Csernyédi vadásztársaság vadászmestere korábban lapunknak elmondta, évek óta jellemző, hogy idegenek járják az erdőt és engedély nélkül gyűjtik össze az elhullajtott agancsokat, de az elmúlt pár évben ez a tevékenység már olyan mértékű lett, ami nagy kárt okoz a vadállományban is. Ezek az emberek ugyanis jellemzően csoportosan, akár járművekkel is űzik a szarvasokat, hogy kikényszerítsék az agancshullatást, a „trófeát” pedig szintén illegális módon értékesítik. Vannak akik drótot húznak ki, és neki hajtják az állatokat, így próbálják az agancsot a szarvas fejéről leszedni. Ez végzetes is lehet számára, de mindenképpen fokozott stresszhelyzethez vezet. Hatalmas probléma, hogy a megriadt állatok sok esetben közúti baleseteket okoznak.

„Amikor 200-300 szarvas hömpölyög át az úton, az több mint valószínű, hogy egy ilyen űzés eredménye” – nyilatkozta Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője. Hozzátette, ez akár közúti balesetet is okozhat.

A tettenérést még kimagyarázzák, a házkutatásnál erre nincs lehetőség

A megelőzés vagy a tettenérés rendkívül nehéz, mivel a gyanúsítottak bármikor hivatkozhatnak arra, hogy „csak találták” az agancsot. „Éppen viszem átadásra a vadásznak” – állítják rendszerint. Király István, a megyei vadászkamara elnöke elmondta, a legnagyobb hajsza az agancsok után február elején kezdődik és áprilisig tart, de szinte minden időben próbálnak illegálisan gyűjteni agancsot. Amikor igazságügyi szakértőként dolgozott, rendőrökkel mentek adott címre házkutatást tartani, több száz kiló agancsot találtak. No, ekkor már nem tudja kimagyarázni magát az érintett.

Az illegális gyűjtés lopásnak számít és büntetés jár érte

A gím- és dámszarvasok tavasszal hullajtják el régi agancsukat. Ilyenkor a kirándulók is gyakrabban találkoznak az erdőben elhagyott agancsokkal, és nagy a kísértés, hogy valaki hazavigyen egy-egy „vadászat nélküli trófeát”. Fontos azonban tudni, hogy ezek az agancsok a vadászati törvény értelmében a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdonában vannak. Az illegális gyűjtés így jogilag lopásnak minősül. 

A hullajtott agancsok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik. Király István elmondta, ilyen engedélyt jellemzően az állami erdészetek adnak ki, mert az ő vadászterületük be van kerítve és kapun keresztül lehet csak oda bemenni, míg a vadásztársaságoknak nyitott a területük.

Kevesen tudják azt is, hogy az engedély nélküli agancs gyűjtést bünteti a vadászati hatóság, melynek mértéke első esetben százezer, visszaesőként akár ötszázezer forint is lehet.”