Kós Zoltán 
Forrás: Gemini AI
„Helyi közélet
A „magyar Atlantiszként” emlegetett halászfalu bizonyítottan létezett, de pontos helyét máig homály fedi. Losta egykor a Balatonban emelkedő sziget és a rajta álló település neve volt, ám évszázadokkal ezelőtt elnyelte a víz, így ma csak oklevelek és víz alatti leletek őrzik az emlékét. Állítólag római fürdőnek is helyet adott.
A 13. század közepén, a tatárjárás idején, a Balaton vízszintje megemelkedett. A rekonstrukciók szerint ebben szerepet játszhatott emberi beavatkozás is, például a Sió völgyében emelt gát vagy zsilip. Az ekkor kimutathatóan magasabb vízállás a környék kisebb szigeteit is elöntötte, így Losta települése víz alá kerülhetett. A jelenség védelmet nyújthatott a tihanyi apátságnak, ugyanakkor a halászfalu hosszú időre eltűnt.
Forrás: Arcanum
Megpecsételődött Losta, az eltűnt balatoni sziget sorsa
A következő évszázadokban többször is megemelkedett a Balaton vízállása, ami befolyásolta Losta és a más balatoni sziget sorsát. Lázár deák 1514-1528 körül készült Magyarország-térképe például Tihanyt szigetként ábrázolja, ami alátámasztja, hogy a térségben ismét magas vízszintek uralkodtak.
Kőlapokat találtak a szigeten
A 18. században újabb fordulat következett: 1730 körül a tó vízszintjét ismét szabályozták, Losta romjai szárazra kerültek, és egészen az 1780-as évekig több térképen is feltüntették a szigetet. A kőalapok maradványait a környékbeliek elhordták építőanyagnak, a természet pedig lassan eltüntette a maradékot. Mára csak víz alatti romok, homokpadok és műholdfelvételeken is kimutatható kiemelkedések utalnak az egykori falura.
Lehet, hogy Losta inkább Siófok, vagy Zamárdi környékén volt?
A pontos helyszínről azonban máig vita folyik. Dr. Bendefy László 1970-ben azt feltételezte, hogy Losta valójában a déli partnál, a Fok-ér kis szigetén állt Zamárdi közelében. A búvár-régészek többsége viszont Tihanytól nyugatra, Aszófő és Örvényes környékén keresi. Ezt erősítette a Zalai Hírlap 1996. augusztus 5-i cikke is, amely beszámolt az előzetes víz alatti terepbejárásról. Szabó Géza szekszárdi régész-búvár ekkor őskori edényeket és későbbi edénytöredékeket talált a mederben, ami megerősítette, hogy a térségben állhatott Losta falu.
Forrás: Arcanum/Zalai Hírlap
Szabó Géza későbbi merülései, valamint a néhai, siófoki búvár, Csíki Sándor felfedezései római kori maradványokat is felszínre hoztak, amelyeket a történészek a lostai római fürdőhöz kötnek. Bár a kutatás évtizedek óta tart, Losta pontos helye és végső sorsa továbbra is a Balaton egyik legnagyobb rejtélye.”
Eredeti írás: KRAUSZ ANDREA
Fotó: sonline.hu
About the Author
Nagy István 