Így épült a város egykor szeretett, majd gyűlölt szimbóluma, a pécsi magasház – VIDEÓK!
Kós Zoltán 
Forrás: MW Fotó: Éberling András
„Szenzációs felvételek!
Néhány nap alatt csaknem 300 ezren látták azt a két, a Tiktok-ra feltöltött videót, ami a Guinnes-rekordok közé is bekerült 25 emeletes, 84 méter magas épület keletkezését dokumentálja. A pécsi magasház 1976-ra készült el és pont 40 évvel később, 2016-ban kezdték el lebontani.
Mint ismert, a 25 emeletes pécsi magasház az 1970-es évek közepén épült, de vázszerkezetének korróziója miatt idővel életveszélyessé vált, ezért 1989-ben ki kellett üríteni az épületet, amely fénykorában színészlakásoknak is otthont adott.
Az önkormányzat 2003-ban 360 millió forintból megerősíttette, majd eladta a házat. Az épület hasznosítását többszöri tulajdonosváltás után sem sikerült megoldani, illetve az átalakítására vonatkozó tervek mentén készült számítások eredménye mindig az volt, hogy az ingatlan rekonstrukciója és fenntartás többe kerülne, mintha a helyén egy újat emelnének.
A magasház állaga idővel ismét leromlott, a veszélyessé vált épületre 2013 őszén bontási határozatot adott ki a Baranya Megyei Kormányhivatal. Az egykor 80 méter magas, 20 ezer tonnányi betonból és ezer tonna acélból épült ingatlan bontási költségeinek 1 milliárd 256 millió forint összegű támogatásáról 2015 szeptemberében döntött a kormány, a bontása 2016 márciusában kezdődött meg.
Ironikus módon a Norbi77 nevű Tiktok-felhasználó által közzétett, komoly kordokumentumnak is beillő két videó közül az első éppen azzal indul, ami néhány évtized múlva megpecsételte az épület sorsát: az IMS-technológiával.
Az online enciklopédia vonatkozó szócikke szerint a pécsi magasház vasbeton szerkezetét IMS jugoszláv utófeszített technológiával építették. Magyarországon az 1970-es évek elején alkalmazták százas nagyságrendben ezt a rendszert lakó- és középületek szerkezetépítésére. Az ilyen technológiával készült házak előre gyártott vasbeton födémlemezekből és vázoszlopokból álltak, amelyeknek a szerkezeti kapcsolatát utófeszítéssel oldották meg. A feszítőpászmák és a beton közti réseket a rendszer előírása szerinti tömítőpasztával tömítették. Ez a nevezetes „PU paszta” kloridos korróziót okozott, ami a feszítőpászmákat károsította.
Emiatt a ház 1989-re életveszélyessé vált, a lakókat 1990 márciusáig kiköltöztették onnan. Jugoszláviában használtak ehhez a pasztához pluszban egy inhibítor nevű anyagot is, amit nagyon kis mennyiségben kellett hozzáadni a PU-pasztához, és ez megakadályozta a kloridion vándorlását.
Az egész pécsi magasházhoz csupán egy vödörnyi kellett volna ebből az anyagból, de ez kimaradt. Jugoszláviában, ahová a PU-paszta bekerült, ott vékony, 1 mm-es műanyaglemezzel elválasztották a pasztát a feszítő acélbetétektől, amin a kloridion nem tudott átjutni, következésképpen nem következett be a korrózió.
Guinnes-rekord is volt a pécsi magasház
A 25 szintes panelház bekerült a Guinness Rekordok Könyvebe is Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként.”
Videók az eredeti cikk alatt.
Szerző: bama.hu
About the Author
Nagy István 