Enni vagy nem enni: valóban nélkülözhető a hús az egészséges táplálkozásból? A divatos a vegánság és ami mögötte van

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint a hazai húsfogyasztás biztonságosan szabályozott rendszerben zajlik – ezért kizárólag biztonságos magyar hús kerülhet a fogyasztókhoz. A vásárlók véleménye is egyértelmű: kutatások szerint a magyar fogyasztók elsősorban a hazai eredetű húsokat részesítik előnyben, mert úgy érzik, hogy ezek ízletesebbek, jobb minőségűek és biztonságosabbak. 

Nem mindegy, honnan származik a hús, amit veszünk

Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a húsfélék közötti különbségek igenis számítanak. A WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége a feldolgozott hústermékeket magasabb kockázatú kategóriába sorolta, mint a friss vörös húsokat. Ugyanakkor ezek a statisztikák sem jelentenek okot aggodalomra a kiegyensúlyozott étrendben: egy újabb elemzés szerint a húsfogyasztás visszafogása csak elenyésző mértékben csökkentené a rákkockázatot, hiszen a bizonyítékok gyengék, a kockázat kicsi. A lényeg tehát a mértékletesség: a hús napi fogyasztása egészséges étrend mellett is kiváló fehérjeforrás maradhat.

Ma egyre több szó esik a laboratóriumban előállított műhúsokról és a húsfogyasztás elleni divatos kampányokról is. Érdemes azonban tudni, hogy a legújabb kutatások nem mindig igazolják ezek fenntarthatóságát. Egy friss tanulmány szerint például a laboratóriumi körülmények között előállított hús karbonlábnyoma akár nagyobb is lehet a hagyományoséknál, ráadásul előállítása rendkívül energiaigényes, így egyáltalán nem biztos, hogy környezetvédelmi szempontból előnyösebb megoldás.

Hollósy Tibor, a KOMETA 99 Zrt. ügyvezető-helyettese és beszerzési igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy számukra rendkívül fontos, hogy a fogyasztók asztalára mindig finom, egészséges és elérhető húsok kerüljenek. Az elérhetőséget két szempontból értelmezik: egyrészt fizikai, vagyis hogy a termék mindenki számára hozzáférhető legyen, másrészt pedig ár–érték arányban, tehát megfizethető módon. Hollósy Tibor hangsúlyozta, hogy a vörös hús bizonyítottan fontos szerepet játszik az emberek táplálkozásában, hiszen biológiailag teljes értékű fehérjét, valamint olyan létfontosságú anyagokat tartalmaz, mint a vas és a B12-vitamin, amelyek a szervezet mindennapi működéséhez elengedhetetlenek. Elmondása szerint nem szükséges minden nap húst fogyasztani, de fontos, hogy a kiegyensúlyozott étrend része legyen. Meg kell találni az egészséges egyensúlyt a növényi eredetű élelmiszerek – friss zöldségek és gyümölcsök – valamint a hús fogyasztása között. Éppen ezért a mediterrán étrendet tartják követendő példának.

Véleménye szerint a fogyasztók egyre tudatosabbak: figyelnek arra, honnan származik az általuk vásárolt alapanyag, és egyre inkább keresik a minőséget. Természetesen van egy vásárlói réteg, amely ezt kifejezetten igényli, és a KOMETA annak a híve, hogy a magas minőség mindenki számára elérhető áron biztosítható legyen.

 – Egy-egy marketingfogással könnyen megtéveszthetők az emberek. A mezőgazdaságban mindössze a népesség 1–2 százaléka dolgozik, valamilyen kapcsolata körülbelül 20 százaléknak van vele, miközben a társadalom négyötöde inaktív, és az információkat újságból vagy televízióból szerzi – mondta Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke hírportálunknak. Emlékeztetett: volt idő, amikor a tojásfogyasztókat „gyilkosként” emlegették, és emiatt szinte teljesen eltűnt a mindennapi asztalról. Hasonlóképpen sokáig a koleszterint is veszélyesnek tartották, amíg ki nem derült, hogy kétféle koleszterin létezik. Szintúgy ez a folyamat zajlott a vörös húsokkal, és ma a műhúsok körül is hasonló viták zajlanak.

Példaként említette a kollagént, amely megtalálható a bőrben, inakban és a porcokban, így fogyasztható. Ennek ellenére sokszor háttérbe szorul, miközben a boltok polcain ott vannak a kollagénes üdítők, amelyekről gyakran azt sem tüntetik fel, miből készültek. Ezért – hangsúlyozta – mindig olyan terméket érdemes fogyasztani, amelynek az eredetét ismerjük. A legfontosabb, hogy családunk és önmagunk számára egészséges élelmiszert tudjunk biztosítani, amiért a magyar állattenyésztőknek tartozunk köszönettel.

–  Ha külföldről hozunk be élelmiszert, soha nem lehetünk biztosak abban, pontosan mit tartalmaz, milyen körülmények között nevelték az állatot, és az hogyan épül be a szervezetünkbe. Magyarországon bármely állattenyésztő telep nyitottan megmutatja a körülményeit, ha valaki meg szeretné látogatni. Ez bizonyítja, hogy nem állatkínzó módon dolgoznak, hiszen az állattenyésztő szereti és becsüli az állatot, amelyből él – mondta Zászlós Tibor.

– Amikor olyan hírt hallunk, hogy egy állattenyésztő éheztette az állatait, az nem állattenyésztő, hanem állatkínzó – fogalmazott, majd hozzátette: az állattenyésztés művészet. Ahogyan egy szobrász meglátja a témát egy fatörzsben vagy márványtömbben, úgy látja a tenyésztő is az állaton, hogyan kell majd kinéznie 4–5–6 generáció múlva. Ez sok munkát, szakmai alázatot és tudást kíván – és végső soron a tudás a legfontosabb.

• Összességében elmondható, hogy a hús továbbra is fontos és értékes része lehet a kiegyensúlyozott étrendnek, különösen akkor, ha tudatosan, megbízható forrásból szerezzük be. A magyar állattenyésztők munkája garancia arra, hogy minőségi, ellenőrzött és egészséges élelmiszer kerüljön az asztalra. Érdemes tehát a divatos trendek helyett a józan észszerűséget követni: a hazai hús választásával nemcsak magunknak és családunknak teszünk jót, hanem a magyar gazdákat és a vidéki közösségeket is támogatjuk.”