Ilyen is lehetne a komlói vasút helyzete – száz éve Pécsre tartó járatról álmodoztak Fotó: MW
„Vasút
A Mecsek vidékének vasúti tervei a 20. század elején több ízben is napirendre kerültek, ám a nagyratörő elképzeléseket gyakran gátolta a pénzhiány. A komlói vasút története jól mutatja, milyen szerepet játszott a vasútvonal a helyi közösségek és a pécsi piac kapcsolatának erősítésében.
Jánosi Engel Adolf, a Godisa–Komló vasútvonal sikeres megnyitása után újabb bővítési tervekkel állt elő, és Pécs városától kért támogatást a folytatáshoz. A városi tanács azonban nem látta saját érdekét a beruházásban, így a tervezett komlói vasúti nyomvonal – amely Mecsékjánositól Magyaregregyen, Kárászon és Vékényen át Szászvár-Mázáig vezetett volna – végül nem valósult meg. Bár a szükséges előmunkálati engedélyek rendelkezésre álltak, a projektet a forráshiány megakasztotta.
Érdekes tervek: a komlói vasútállomásról akár Budapestig utazhatnánk
1904-ben egy még hosszabb, Üszögállomástól induló vasútvonal terve is megszületett, amely Komlót és több hegyháti települést kötött volna össze Szászvár-Mázával, rövidebb kapcsolatot teremtve Budapest felé. A Mecsek hegységen való átvezetés azonban hatalmas költségekkel járt volna, így befektető nélkül maradt az elképzelés. Haberfeld Fülöp kereskedelmi miniszter ugyan meghosszabbította egy másik, Szakályhőgyésztől Pécsig tartó vonal engedélyét, de ez sem jelentett biztosítékot a megvalósulásra.
Mindezek ellenére a Godisa–Komló vonal rövid idő alatt bebizonyította létjogosultságát. Bár eredetileg a szénszállítás miatt épült, hamar kiderült, hogy a személyforgalomban is kulcsfontosságú lesz. Az 5:10-kor induló hajnali vonat például lehetővé tette, hogy a komlói árusok friss terményeikkel pontosan a pécsi piac nyitására érkezzenek, kétórás út megtétele után – szemben a korábbi szekérrel tett fél napos utazással.
Ez a változás alapjaiban formálta át a helyi kereskedelmet: a vasút összekötötte a hegyháti termelőket a városi vásárlókkal, élő és folyamatos gazdasági kapcsolatot teremtve. A vasút tehát nem csupán ipari szállítási útvonal volt, hanem a mindennapi élet könnyítésének, a helyi piacok élénkítésének és a térség gazdasági fejlődésének is meghatározó eszközévé vált.”
Eredeti írás: JUSZTIN LEVENTE
Fotó: bama.hu
