Tartozás esetén a NAV lehetőséget biztosít részletfizetésre. Fotó: a fotó illusztráció
„Helyi közélet
Egyre többen keresnek plusz bevételt online piactereken, ám kevesen tudják, hogy ez akár adózási kötelezettséget is vonhat maga után. A Marketplace hirdetés feladás ma már pár kattintással elintézhető, de ha nem figyelsz a szabályokra, könnyen a NAV célkeresztjébe kerülhetsz.
Az utóbbi években hatalmas népszerűségre tett szert a Vinted és a Facebook Marketplace hirdetés feladás, amely pillanatok alatt megszabadulhatunk a felesleges ruháktól, cipőktől vagy akár bútoroktól, miközben egy kis plusz pénz is üti a markunkat. Csakhogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy bizonyos esetekben ezek az eladások már adókötelezettséggel járhatnak – és akár súlyos NAV-bírság is lehet a vége.

–Rengeteg ruhától, és számomra felesleges holmitól váltam már meg, de én is nagyon szeretek a Vinteden vásárolni. Sok márkás, és szinte alig használt vagy rossz méret miatt egyáltalán nem használt terméket vásároltam már más eladótól. De rendszeresen a szekrényem válogatásakor, egy-kettő darabot mindig felrakok – Kovács Eszter, balatonföldvári lakos.
A kulcskérdés az, hogy mikor keletkezik adóköteles jövedelem. Ha valaki saját, használt tárgyat ad el, és az eladási ár nem haladja meg a vételárat, akkor nincs adókötelezettség. Amennyiben azonban nyereség keletkezik, a bevételből le kell vonni az igazolt költségeket, és a fennmaradó összeg számít jövedelemnek. Ha a költségek nem bizonyíthatók, akkor a teljes bevétel 25%-a minősül jövedelemnek. Éves szinten a 600 ezer forintos bevételi határ a mérvadó. Ha ezt valaki túllépi, a felette lévő összeg után 15% személyi jövedelemadót kell fizetnie. Fontos hangsúlyozni, hogy a bevétel és a jövedelem nem ugyanaz. A NAV az ellenőrzések során külön figyelmet fordít arra, hogy az eladások dokumentálva legyenek.
–Nem tudtam, hogy ez akár üzletszerű is lehetne, de az én esetemben szerintem ettől nem kell tartani. Én csak a használt, régi tárgyaimat, amik a padlásról, innen-onnan előkerülnek azokat szoktam felrakni erre a Facebook Marketplacre. Régi tálak, plédek, szerszámok amik nekem már nem kellenek, másnak még jók lehetnek – mondta Horváth József, kaposvári lakos.
Marketplace hirdetés feladása után mire figyeljünk?
Ha valaki rendszeresen, és nagyon sok mindent árul különböző internetes használt cikk hirdető portálon, akkor érdemes figyelnie néhány alapvető tanácsra.
- Őrizze meg a vásárlási bizonylatokat.
- Készítsen egyszerű nyilvántartást az eladásokról.
- Figyelje a 600 ezres határt.
- Ha rendszeressé válik a tevékenység, gondolkodjon vállalkozói formában.
Üzletszerű tevékenység esetén már vállalkozói forma szükséges
A helyzet akkor változik, ha az eladás üzletszerűvé válik. Ha valaki rendszeresen árul nagy mennyiségben, a hatóság már vállalkozói tevékenységnek minősítheti, amihez adószám és vállalkozói forma szükséges. A szigorítás oka az EU úgynevezett DAC7 irányelve, amely kötelezi a piactereket, hogy adatot szolgáltassanak az eladókról. Ez azt jelenti, hogy a NAV pontos információt kap arról, ki mennyiért és hányszor adott el, így az eddig “láthatatlan” tranzakciók sem maradnak rejtve.
Én kezdetben pár növényt kezdtem el árulni, aztán szépen az életem részévé vált ez a tevékenység. Elkezdtem már a növényeket szaporítani, és nagyobb számban gondozni. Így kezdtem el ezzel, üzletszerűen foglalkozni. De a mai napig ezt az online platformot használom a növények hirdetésére
– Szabó Zsófia, kaposvári lakos.
Egyéb bizonylatot kell készíteni
A NAV állásfoglalása szerint a saját használt tárgyaikat eladó magánszemélyek nem minősülnek áfa-alanynak. Ezért nekik nem számlát vagy nyugtát kell kiállítaniuk, hanem úgynevezett egyéb bizonylatot. Ennek nincsen szigorú formai előírása, vagyis az eladó maga döntheti el, hogyan nézzen ki, ez lehet egy sima kézzel írt dokumentum is, ugyanakkor bizonyos alapadatoknak mindenképpen szerepelniük kell rajta:
- az eladott tárgy pontos megnevezése,
- egy sorszám vagy más azonosító,
- az eladó neve, lakcíme és adóazonosító jele,
- ha nem maga az eladó állítja ki a bizonylatot, akkor a kiállító adatai (név, cím, adóazonosító/adószám, ha van),
- a bizonylat kiállításának dátuma,
- az értékesített áru megnevezése (például „gyermekruha”) és az érte kapott összeg,
- annak az időpontja, amikor az eladás bekerült a nyilvántartásba,
- ha több ügyletet foglal össze a bizonylat, akkor az alapjául szolgáló részletező bizonylatok és az érintett időszak megjelölése,
- valamint minden egyéb adat, amely segíti az adózás vagy egy esetleges ellenőrzés lefolytatását.”
Eredeti írás: MOLNÁR DÁNIEL
Fotó: sonline.hu
