„Én nem látok más megoldást” – a földjük helyett a pohár telt be a hevesi gazdáknál
Kós Zoltán 
Nehéz helyzetben a mezőgazdaság. Aszály és vihar is pusztított a földeken Forrás: MW-archív
„Márpedig, vetni kell!
Az ideihez foghatóan száraz tenyészidőt még nem élt át, mondta a karácsondi termelő. A hevesi gazdákra is sötét jövő vár szerinte, ha nem tesznek valamit az aszály ellen.
A hevesi gazdákkal beszélgetve az utóbbi években biztosan percek alatt szóba kerül a vármegyénket is egyre szélsőségesebben sújtó aszály problémája. A napokban Kozma Attila besenyőtelki egyéni vállalkozó arról beszélt portálunknak, hogy nagydobosi tököt vetett, de csak imitt-amott kelt ki, és már a napraforgó kelése is gyatra volt.
Forrás: Kemma.hu
– A repce jól indult, de aztán jött az aszály, és hazavágta teljesen, de így volt a gabona is. Az is jól indult, hűvös csapadékos idő volt rá az év elején, utána bejött a jó két és fél hónap szárazság. Jó, ha 3-5 milliméter esett, amikor esett, de az nem csapadék. Különösen abban az időszakban, amikor a vegetációnak nagyon kellett volna a víz. Az a kicsi eső is azonnal elpárolgott, alig jutott a gyökérzónába. Kukoricát mi nem termelünk, itt az Észak-Alföldön az afrikai forróság meg a vízhiány miatt nem szerencsés. Akinek mégis volt, hektáronként 5-8 mázsára becsülte a termést, mert azt le se tartotta érdemesnek mérni, és le se adta. Itt az ősz, szántani, vetni kell, pedig tudom, hogy nem lesz belőle profit. Mégis bízok a jövőben, mert mit tehetnék mást? – tette fel inkább csak önmagának a kérdést Kozma Attila.
A hevesi gazdák közt van már, aki szembeszállt az aszállyal
Cseh Antal, a karácsondi Olga-Major Kft. tulajdonosa azzal kezdte beszélgetésünket, hogy minden eddiginél nagyobb mértékű aszály sújtotta a területeiket idén. Elmondta, hogy amióta gazdálkodik, nem volt rá példa, hogy a tenyészidőszak 6 hónapjában, április derekától október közepéig mindössze 159 milliméter csapadék hulljon, amikor pedig a legjobban kellett volna az eső. Elmondása szerint nála a legkevésbé a repce sérült, annak még jutott valamennyi víz a téli csapadékból. Utána a búza már csak olyan 75 százalékát adta az átlagnak, éppen csak meghaladta az 5 tonnát hektáronként. A kukorica katasztrofális volt, az 2,2 tonnát adott. A napraforgó is nagyon szórt volt, attól függően, hogy mi volt az elővetemény és milyen területen volt.
Forrás: MW-archív
„Sötét jövő elé néz ez a térség”
– Ha azt is bekalkuláljuk, hogy a felvásárlási árak egy fillérrel sem haladták meg a tavalyiakat, azt kell mondjam, összességében ez az év is veszteséges lesz.
A környékbeli gazdákkal való beszélgetések után csak azt mondhatom, sötét jövő elé néz ez a térség – jelentette ki Cseh Antal.
Pedig a karácsondi gazda sokat tesz azért, hogy az aszálynak való kitettségét enyhítse. Már korábban elmondta portálunknak, hogy egy ideje az úgynevezett minimum tillage módszert alkalmazzák a talajművelésnél, ami egy talajlazító technológia. Az agresszív szántással, vagy mélylazítással szemben így a felső talajrétegben lévő víz nem veszik kárba. Cseh Antal arról is beszélt, hogy már kilenc éve szerves trágyáznak, gyakorlatilag minden 4-5. évben visszatérnek ugyanarra a területre a trágyával. Valószínű, hogy ez a szerves anyag megtart annyi csapadékot, hogy a növények nagy részének segít a túlélésben. Azzal együtt, ha nem javulnak a vízviszonyok, akkor óriási problémák lesznek, tette hozzá.
„A legsúlyosabb időszakokban 2-4 hétig fellélegezhetnének a növényeink”
– Mi már 7 éve készítjük a vízvisszatartással kapcsolatos terveket, de még most értünk el odáig, hogy talán kiadják a vízjogi engedélyt rá. Mérnöki irodákkal terveztettük a vízvisszatartó rendszert a területeink egy nagy részére. Az egészre, sajnos, nem lehet, mert a területi adottságok nem mindenütt alkalmasak. Ahol vannak átmenő erek, vízmosások, csatornák, ott a geodéták által kimért pontokra telepített, megfelelő vízkormányzó műtárgyakkal, tehát tiltókkal, bukókkal, a medrek eredeti szintre való visszaállításával tudnánk csapadékot visszatartani az esetleges nyári felhőszakadásokból. Mivel a víz a műtárgyak miatt nem tudna gyorsan lefutni az árokrendszeren, zivatarok után a visszatartott víz időlegesen akár 30-60 centiméterrel is képes lenne megemelni a talaj kapilláris vízszolgáltató képességét vagy gravitációs talajba szivárgással, vagy szivattyúkkal végzett vízátemeléssel. De segítene ez a téli csapadék visszatartásában is. Változna valamelyest a mikroklíma, és hogy ha a legsúlyosabb időszakokban csak 2-4 hétig fellélegezhetnének a növényeink, talán jobban át tudnák vészelni az aszályszakaszokat – magyarázta a karácsondi gazda.
„Amíg nem érkezik meg az elvi vízjogi engedély, addig egy kapavágást sem tehetünk”
– Újratisztítottuk az árokrendszert 8-10 évvel ezelőtt, mintegy 6-8 kilométeren karbantartottuk, de ezt rendszeresen végezni kell, mert idővel folyamatosan telehordja a szél porral, gazzal, s akkor végül gyakorlatilag feltöltődnek ezek az árkok. Most tehát ott tartunk, hogy minden feltételt teljesítettünk, valamennyi hatóság jóváhagyta a tervezett vízvisszatartó rendszerünket. Az utolsó pontra várunk, hogy az elvi vízjogi engedélyt kiadja az illetékes miskolci hivatal. A várakozás azért baj, mert mindaddig, amíg nem érkezik meg az elvi vízjogi engedély, addig egy kapavágást sem tehetünk meg a kivitelezésből. Én nem látok más megoldást. Ha nem tudjuk vízvisszatartással vagy némi öntözéssel biztonságosabbá tenni a mezőgazdasági termelést, annyira kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk, hogy egyszerűen ellehetetlenül a tevékenységünk – hangsúlyozta Cseh Antal.”
Eredeti írás: SZABÓ ISTVÁN
Fotó: heol.hu
About the Author
