„Aki sokat pattog, könnyen megszívhatja” – csak névtelenül mernek panaszkodni a hevesi szőlősgazdák
Kós Zoltán 
A felvásárlási árak évtizede egy helyben topognak Forrás: Berán Dániel/Heol.hu
Heves
„Áron alul
Egyre nehezebb helyzetben vannak a szőlőtermelők. Egy több, mint 100 hektár fölötti területen gazdálkodó család tagja szerint a felvásárlási árak megrekedtek, „évtizedes befagyásuk” az elsődleges oka annak, hogy eladni tervezik szőlőbirtokaikat.
Vármegyénk mindkét borvidékén gyakorlatilag befejeződött a szüret. Portálunkat ezúttal egy Eger melletti családi gazdaság egyik tagja kereste meg a felvásárlási árak hosszú ideje változatlanul igen alacsony volta okán. Elmondása szerint, bár ők a száz hektár is meghaladó területen termelnek szőlőt, gépeik vannak, sőt összefogtak több más termelővel is, mégis képtelenség gazdaságosan termelni. Azok a gazdák, akik bort nem készítenek a szőlőből, hanem csak értékesítésre termesztenek, nagy bajban vannak már évek óta – tette hozzá a névtelenséget kérő szőlőtermelő.
A felvásárlási árak „nyomottak” több, mint egy évtizede már
Egy másik kis településen gazdálkodó család képviseletében – szintén névtelenséget kérő – nyilatkozó asszony arról beszélt portálunknak, hogy ők úgy tudnak „egyensúlyozni” a kialakult értéken aluli felvásárlási árak közepette, hogy kis pincészetükben maguk is készítenek a termés mintegy feléből bort, s azt értékesítik. Azt is hozzátette, hogy a költséghatékonyság érdekében napszámosokat csak a szüret idején alkalmaznak, az egyéb munkákat a családtagok végzik el. Az utóbbi időben azonban azt tapasztalják, hogy nehézzé vált magának a bornak az értékesítése is, a bor iránti kereslet megváltozása miatt.
Az általunk még megkérdezett termelők szerint az idei felvásárlási árak sem követték a megugró költségeket, miközben a borpiac továbbra is telített, a feldolgozók pedig csak a maguk hasznát nézve, saját „diktátumuk” szerint vásárolnak. Az egyik gazda azt is elárulta, mire fel ez a névtelenségbe történő burkolózás: senki sem szeretne elesni, még ettől a veszteséges üzlettől sem. Aki „sokat pattog, könnyen megszívhatja” – összegzett.
Tiltakozások is voltak régen
A megkeresésünk apropóján utánanéztünk annak, hogy az elmúlt bő egy évtizedben milyen felvetések, esetleg tiltakozások voltak, s ezeket hogyan követte nyomon a heol.hu. Elsőként adta magát az alacsony felvásárlási árak elleni tiltakozás valamikori élharcosának, az Egri Borvidék Szőlőtermelői Egyesülete elnökének, Pallagi Miklósnak a küzdelme. Ő például hat éve úgy fogalmazott: „A szőlő felvásárlási ára tavaly sohasem látott mélységekben volt”.
– Gyönyörű a szőlő, én a bolondja vagyok – de a tavalyi kilogrammonkénti ár egy gombócnyi fagylalt ötödét érte – fogalmazott még 2020-ban Pallagi Miklós. A hasonlat azóta közszájon forog a borvidéken: sokan ma is „fagylaltárnak” nevezik a szőlő árát.
Nőnek a költségek, stagnálnak az árak
A gazdálkodók évről évre egyöntetűen arról számoltak be, hogy a műtrágya, a növényvédő szerek, a munkabér és az energia ára a többszörösére nőtt az utóbbi években. A felvásárlási ár viszont alig változott. Sok helyen még mindig 100 forintot éppen, hogy csak meghaladja kilogrammonként, ami a legtöbb fajtánál messze az önköltségi szint alatt van.
Egy gyöngyöspatai birtokos, dr. Gunics László, így fogalmazott három évvel ezelőtt: „150 forint önköltség alatt egyetlen kilogramm traminit nem tudtam termelni. Idén a 200 forint felé közelítek.” A piacon viszont alig akad, aki 100–120 forintnál többet adna érte. A különbség azért durva, mert egy 10 hektáros gazdaság esetében akár több millió forintos veszteséget is jelenthet, ami hosszú távon fenntarthatatlanná teszi a működést. A termelők szerint, ha nem történik beavatkozás, sokan kénytelenek lesznek kivágni az ültetvényt.
Az egyik legkarakteresebb véleményt Hegedűs István, markazi termelő 2022-ben egy – több tucat gazda részvételével zajló – mátraalji demonstráció szervezője fogalmazta meg: „23 éve nem emelkedtek a felvásárlási árak. Elégtelen a szőlősgazdák bevétele a túlélésre.” Petíciót is megfogalmaztak, amiben azt kérték, hogy a felvásárlók legalább a tényleges termelési költségeket vegyék figyelembe. A mostani megszólalók úgy látják az akkor elhangzó ígéret kevés volt: a legtöbben ma is ugyanazt tapasztalják, mint három esztendeje.„
A tényleges ár csak szüretkor derül ki”
A kis területen gazdálkodók legnagyobb problémája a bizonytalanság. Nemcsak az alacsony árak, hanem a kiszámíthatatlan fizetési feltételek is rontják a helyzetüket. Egy egri termelő, korábban így fogalmazott: „A tényleges ár csak szüretkor derül ki. Egyes felvásárlóknál bevett gyakorlat, hogy amikor leadjuk, nem is fizetik ki csak egy hónapon belül a felét, majd a másikat 3-4 hónapos határidővel.”
Nyereség nincs, hitel szükséges
A vázolt késedelmes kifizetések miatt sokan kénytelenek hitelből finanszírozni az őszi munkákat, vagy visszafogni a következő évi növényvédelmet és metszést. A gazdák szerint a felvásárlók „egy jottányit sem akarnak engedni”. A viszonylag kisebb méretű ültetvényekkel rendelkező gazdák esetében a szőlőművelés ma már csak „jól beidegződött szenvedélyből” folytatható. A korábban is megszólaló József, egy idősebb egri termelő, úgy fogalmazott: „Nyereséget, biztos anyagi hátteret a jelenlegi árak egyáltalán nem jelentenek. Amíg bírom, erővel csinálom, napszámosra azonban nem telik.”
Arról is írt portálunk korábban, hogy a fiatal generációk már nemigen veszik át a szőlőterületeket. A portálunkat megkereső, a cikk elején hivatkozott, nagynak mondható gazdaság képviselője például elmondta: három unokájuk mindegyike egyetemre jár, egyikük sem tervezi, hogy szűlőműveléssel keresi majd a kenyerét. Nem véletlen ezértl hogy az idősebbek közül sokan a zöldszüretet vagy az erdősítési programot választják. Az Agrárkamara szerint Heves vármegyében az utóbbi években több mint 400 hektár szőlőt vágtak ki vagy hagytak fel művelés nélkül.”
Eredeti írás: SIKE SÁNDOR
Fotó: heol.hu
About the Author
Nagy István 