Nem mindegy, mennyit fizetünk: ezek az öröklési illeték szabályai 2025-ben

Mikor nem kell öröklési illetéket fizetni?

Persze előfordulnak olyan esetek is, amikor nem kell öröklési illetéket fizetnünk.

• Az öröklés illetékmentes az egyenes ági rokon – beleértve az örökbefogadást is –, testvér vagy házastárs, bejegyzett élettárs után.
• Akkor sem kell illetéket fizetni, ha valaki az örökségről ingyenesen – tehát nem ellenérték fejében – lemond. Ám ha az öröklésről ellenérték fejében mondott le, akkor a lemondó fél az ellenérték alapulvételével ajándékozási illetéket fizet.
• Szintén nem kell öröklési illetéket fizetni, ha az örökös az örökséget visszautasítja.
• Az átengedett rész után nem kell öröklési illetéket fizetnie annak, aki a hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét más örökösnek ingyen átengedi.

Ahogy az a NAV honlapján olvasható, nem lehet öröklési illetéket kiszabni, ha a hagyatékot vagy annak egy részét – az azt terhelő adósság fejében – az örökhagyó hitelezője veszi át. Ilyen esetben a hagyatéki hitelező visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet.

Mennyi illetéket kell fizetni az öröklés után?

Az örökös által megszerzett vagyon tiszta értéke, vagyis a megszerzett vagyon forgalmi értéke adja az öröklési illeték alapját, csökkentve a hagyatékot terhelő tartozás értékével. Az illeték általános mértéke: az örökség tiszta értékének 18 százaléka; lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklésekor pedig az öröklési illeték mértéke 9 százalék. Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklésekor az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.

A hagyatéki eljárás menete

• A haláleset után az önkormányzat meghallgatja az örököst és hagyatéki leltárt készít.
• Ha közjegyző is részt vesz a hagyatéki eljárásban – ha a hagyatékban ingatlan is van –, a közjegyző a hagyatékátadó végzését megküldi a NAV-nak.
• A NAV a hagyatékátadó végzés alapján számítja ki az öröklési illetéket, és arról fizetési meghagyást küld az örökösnek, aminek a kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni az illetéket.
• Ha a vagyonszerző az örökhagyó egyenes ági rokona, testvére vagy túlélő házastársa, a NAV nem bocsát ki fizetési meghagyást, a mentesség tényét az ügyiratra jegyzi fel.

Ahogy az a NAV honlapján olvasható, ha nem indul hagyatéki eljárás, akkor minden örökös külön-külön köteles bejelentést tenni az örökölt ingóságokról a HK jelű, Hagyatéki kimutatás elnevezésű adatlapon, amit a NAV-hoz kell benyújtani. Ha ezt nem teszik meg, az örökösök kötelesek a közjegyzőnél a hagyatéki eljárás lefolytatását kérni

Egy apróság is elég lehet, hogy elszálljon az örökség

Bizonyára sokan láttunk már olyan filmeket, ahol a családfő haragjában kitagadja valamelyik gyermekét. A valóságban azonban a helyzet sokkal bonyolultabb: egy apróság is elég lehet ahhoz, hogy elszálljon a teljes örökség.”