Kós Zoltán 
Fotó: MK/ATAImages; redőnyök; Európai Unió / AFP / Profimedia; Alex Holland / Carte Blanche / Profimedia
„Rövid időn belül Szerbia komoly európai kritikák kereszttüzébe került. Miután az Európai Parlament elfogadta a szerbiai reformokról szóló legnegatívabb értékelést tartalmazó határozatot, Brüsszelből is újabb kritikák érkeznek Belgrádba. Nevezetesen, november 4-én az Európai Bizottság jelentést tesz közzé az összes tagjelölt ország bővítéséről, és az N1 tudomása szerint a Szerbiáról szóló jelentés a legkedvezőtlenebb lesz a csatlakozási tárgyalások kezdete óta. Ha ez a jelentés valóban ennyire kritikus, az súlyos csapást jelentene a szerbiai rezsimre, és decembert említik lehetséges dátumként, amikor Szerbiának döntenie kell az Európai Unió mellett vagy ellen.
Az Európai Bizottság (EB) Szerbia előrehaladásáról szóló éves jelentésének megjelenése várhatóan november elején jelenik meg, és az EU-ról szóló nemzeti konvent (NKEU) koordinátora, Bojana Selaković szerint minden bizonnyal súlyosabb lesz, mint az előző.
Az éves jelentésben az Európai Bizottság értékeli az egyes tagjelölt országok előrehaladását a tagsági kritériumok teljesítésében, különösen a jogállamiság , a demokrácia, az intézmények, a közigazgatás, a gazdaság és az uniós vívmányokkal való harmonizáció területén . A jelentés ajánlásokat fogalmaz meg, amelyeket az államnak az elkövetkező években teljesítenie kell, rámutat a gyengeségekre és a nagyobb elkötelezettséget igénylő területekre.
Dušan Gajić, az RTS brüsszeli tudósítója a IX-en bejelentette, hogy mik lesznek az Európai Bizottság Szerbiáról szóló, jövő héten várható éves jelentésének fő üzenetei, és hozzátette, hogy ezek több okból is az eddigi legkedvezőtlenebbek lesznek.
Először is, Gajić megállapításai szerint a jelentés kimondja, hogy Szerbiában nemcsak hogy nincs előrelépés, hanem visszaesés is történt a jogállamiság kulcsfontosságú területén.
Tekintettel arra, hogy ez a terület határozza meg az összes többi fejezet ütemét, ez tovább bonyolíthatja a négy éve blokkolt tagsági tárgyalásokat – írta Gajić jól értesült forrásokra hivatkozva.
Azt is kijelenti, hogy a brüsszeli kifogások listáján állítólag szerepel a Banjska-ügyre adott reakció hiánya, valamint a hatóságok Oroszországgal kapcsolatos hozzáállása és EU-ellenes retorikája.
Ahogy az várható volt, Belgrád az éves jelentésben azt fogja közölni, hogy most jött el az ideje egyértelmű geostratégiai döntést hozni – hogy elkötelezett-e az EU-tagság mellett vagy sem.
Az RTS tudósítója azt állítja, hogy ezeket az értékeléseket decemberben mutatják be a tagországoknak, amikor döntenek Szerbia és a többi tagjelölt ország következő lépéseiről.
Komoly üzenet, hogy a dolgok megváltoztak
Vladimir Medjak, a Szerbiai Európai Mozgalom képviselője a Nova.rs-nek elmondta, hogy a bejelentett, miszerint nem adnak ki ajánlást a 3. klaszter megnyitására, komoly visszalépés.
„Ez soha nem történt meg, és nem emlékszem, mikor vonta vissza az Európai Bizottság az ajánlását, függetlenül attól, hogy a tagállamok mit gondolnak róla. Ezt az ajánlást 2021-ben adták vissza, és a visszavonás komoly üzenet lenne arra, hogy a dolgok megváltoztak. Ha az Európai Bizottság visszavonja a 3. klaszter megnyitására vonatkozó ajánlását, és Nemanja Starović európai integrációért felelős miniszterünk azt mondja, hogy zöld utat kapott a klaszter megnyitásához, a miniszternek le kell mondania, mert hazudott. De ezt majd kedden meglátjuk, amikor pontosan meglátjuk, hogy mi van leírva a jelentésben” – mondja Medjak.
Emlékeztetőül, Nemanja Starović, Szerbia európai integrációért felelős minisztere a közelmúltban kijelentette, hogy „Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnökének belgrádi látogatása konstruktív légkörben zajlott, és Szerbia „zöld utat” kapott új klaszterek megnyitására. A múlt hónapban azt is kijelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában a harmadik klaszter megnyitására számít az év végéig”.
A Nova beszélgetőpartnere rámutat, hogy ha a bizottság írta, és Ursula von der Leyen írta alá, aki kulcsfontosságú személy volt a védelmében, akkor az azt jelenti, hogy ez a védelmi vonal már nem létezik.
„Hogy mit fognak kezdeni ezzel az államok, és hogyan fognak cselekedni, azt nem tudhatjuk, mert az államok eddig nem tűntek ki túlságosan, hagyták, hogy a bizottság úgy működjön, és ragaszkodtak a kétoldalú kapcsolatokhoz velünk, kivéve Németországgal. Ha az EB mindent úgy ír a jelentésben, ahogyan azt nem hivatalosan bejelentették, az komoly változást jelent, és akkor a belgrádi rezsim csapást kapott Brüsszel támogatása tekintetében, mert nem tudnak megváltozni” – mondja Medjak, és hozzáteszi, hogy ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság elfogadta az Európai Parlament által elfogadottakat.
A jogállamiságról szólva Medjak hangsúlyozza, hogy ha kijelentik, hogy a jogállamiság terén visszalépés történt, az „hátracsúszást” jelent.
„2012 óta, és az NBS elnökének jogellenes menesztése óta az Európai Bizottság nem írt arról, hogy Szerbia sehol sem ’visszacsúszott volna’. Ez komoly üzenet lenne arra, hogy a dolgok nem úgy mennek, ahogy kellene, és hogy alapvetően meg kell változtatni őket” – mondja, és megjegyzi, hogy továbbra is meg kell várni az Európai Bizottság jelentését, és meg kell nézni, hogy pontosan mit mond.
Feltételezhető, hogy az Európai Bizottság szigorúbb hangvétele az Európai Parlament Szerbiáról szóló legutóbbi állásfoglalására épül. Egyébként az állásfoglalás most először sorolja fel a gyülekezési és szólásszabadság megsértésének konkrét eseteit, valamint figyelmezteti az Expo 2027 résztvevőit, hogy a jogállamiság és a korrupció helyzetére tekintettel fontolják meg a részvételt.
Hogy mi lesz az európai törvényhozó testület álláspontja, azt hivatalosan a jövő héten fogjuk megtudni.”
Eredeti írás: Milica Božinović
Fotó: nova.rs
About the Author
Nagy István 
