Kós Zoltán 
A KSH-adatok szerint Keszthelyen, országosan kiemelkedő számban, 165 új otthon készült el 2025 első felében. Fotó: sandid / Forrás: Illusztráció / Pixabay
„KSH
Miközben Magyarországon 2025 első félévében tovább csökkent az élveszületések száma és nőtt a halálozásoké, Zalában a természetes fogyás üteme lassult, a kiskereskedelmi forgalom pedig országosan a legnagyobb mértékben nőtt. A legfrissebb KSH-adatok szerint a vármegye olyan mutatókat produkál, amelyek a gazdasági és társadalmi állóképesség jelei lehetnek ebben a nehéz időszakban.
Az országos KSH-adatok nem túl derűsek: az élveszületések száma 7,9 százalékkal csökkent, a halálozásoké 2,9 százalékkal emelkedett 2024 azonos időszakához képest. Így a természetes fogyás 19 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben Zala és Csongrád-Csanád vármegyékben a fogyás lassult, ami azt jelzi, hogy a térség megtartóereje valamelyest erősebb az országos átlagnál.
KSH-adatok: Keszthely a vidéki lakásépítések élvonalában – több mint 160 új otthon fél év alatt
A gazdasági mutatók is ezt az irányt jelzik. Zalában 4,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene, ami a legjobb adat az országban. Ez nemcsak a lakossági fogyasztás élénkülését jelzi, hanem a turizmus hatását is – különösen a Balaton nyugati térségében, ahol a nyári szezonon túl is aktív marad a forgalom.
Nemcsak a vásárlókedv, hanem az építési kedv is élénkül. A statisztikák szerint Budapest után Siófokon adták át a legtöbb új lakást (259), de Keszthelyen is kiemelkedő a szám, 165 új otthon készült el az év első felében. Ez a vidéki városok között az egyik legjobb eredmény, ami jelzi, hogy a Balaton környéke továbbra is vonzó célpont a letelepedni vágyók és a befektetők számára.
Érdekes módon, miközben több térségben visszaesett az építési kedv, a Közép-Dunántúlon 31, a Dél-Alföldön pedig 93 százalékkal nőtt az új építési engedélyek száma. Zala megye nem tartozik ezekbe a régiókba, de a balatoni hatás és a térség turisztikai fejlesztései itt is éreztetik hatásukat.
A kedvező zalai mutatók mögött valószínűleg több tényező is állhat: a természetközelibb életforma, a kisvárosok biztonsága és élhetősége, a turizmus, valamint a helyi gazdaság fokozatos megerősödése.
Korántsem ilyen rózsás azonban a helyzet a fizetések terén
2025 első félévében a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset országosan 9 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedést Tolna (10,8%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (10,4%) vármegyékben mérték, míg a legkisebbet Győr-Moson-Sopronban (7,1%) és Nógrádban (7,7%). Zala megye ebben a tekintetben nem került az élvonalba, ami arra utal, hogy bár a forgalom élénkül, a bérek növekedése mérsékeltebb, mint más térségekben. A megyei nettó átlagkereseti adatokból egyértelműen látszik, hogy továbbra is jelentős regionális különbségek jellemzik Magyarország bérviszonyait.
A KSH legfrissebb, augusztusi kereseti adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 683 300, a nettó átlagkereset 472 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,7, a nettó 9,2, a reálkereset pedig 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset gyorsabb ütemű emelkedése részben annak köszönhető, hogy július 1-jétől magasabb összegű családi adókedvezmény lépett életbe.
A Fizetesek.hu oldal felmérése szerint, Zala vármegyében, a KSH által mért adatok alapján jelzett átlag bruttó havi átlagfizetésnél 57 százaléknyi dolgozó keres kevesebbet.
Bár Zala kis léptékben pozitív példát mutat, a legnagyobb kihívás azonban továbbra is az, hogy a helyi gazdasági lendület a bérekben és az életszínvonalban is maradéktalanul megmutatkozzon végre.”
Eredeti írás: KESZÁN-DOPITA TÜNDE
Fotó: zaol.hu
About the Author
