Kós Zoltán 
Erdősítéssel vették fel a harcot a klímaváltozással szemben: Ágh Péter, Kondora István, dr. Fábián Attila, Zambó Péter és dr. Borovics Attila is elültetett egy-egy fát Fotó: Szendi Péter
„Erdőtelepítés
Egyedülálló kísérleti erdőtelepítéssel válaszoltak a klímaváltozás kihívásaira Sárváron. Olyan fafajokat ültettek, amelyektől azt remélik a szakemberek, hogy kiállják majd a klímaváltozás próbáját.
A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (ERTI) hónapokkal ezelőtt azzal a szándékkal kereste meg a sárvári önkormányzatot, hogy az országban még egyedülálló mintaprojektet indítson el egy települési környezetben található fás terület (városerdő) kialakításával és fenntartásával, ami azonban nem a jelenlegi parkok fenntartását jelenti – hiszen bizonyos fafajok már most is szenvednek az aszály és a meleg miatt – sokkal inkább szól ez a kísérlet a klímaváltozásra való felkészülésről.
A Sárvári Városerdő fejlesztési munkáinak eredményét, kedden délelőtt mutatták be a Vadkert-körút és a Csónakázó-tó által határolt területen. Az elsőként felszólaló Kondora István, polgármester beszédében kiemelte, Sárvár azon ritka települések közé tartozik, ahol kifejezetten sok az erdő, ami persze nem véletlen, hiszen jó tíz évvel ezelőtt az önkormányzat is telepített néhány száz méterre a jelenlegi helyszíntől 15-20 centiméteres facsemetéket, amelyek mostanra már 5-7 méteres fákká cseperedtek. Mint elmondta, bízik benne, hogy a mostani erdőtelepítés is sok sárvárinak fog örömet okozni.
- Ma már nem kérdés, hogy a klímaváltozás kihívásaira természetalapú megoldásokat kell adni, ennek legkézenfekvőbb eszköze az erdő – hangsúlyozta Zambó Péter, erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Mint rámutatott, az erdőknek nemcsak esztétikai szerepük van, levegőt tisztítanak, vizet kötnek meg, mérséklik a városi hőmérsékletet. Ezért is indított az Agrárminisztérium városi erdőfejlesztési programot. Ez egy szakmailag megalapozott, klímaalkalmazkodási beavatkozássorozat, ami az erdészeti kutatások legfrissebb eredményeire támaszkodik. Ahol az árnyékot adó fák nem akadályozói az urbanizációnak, hanem szövetségesei a túlélésnek, ahol a természet nem háttér, hanem infrastruktúra és ahol a zöld nem luxus, hanem életfeltétel. Az államtitkár szerint nem elég csökkenteni a kibocsátást, a már meglévő szén-dioxidot is meg kell tudni kötni és ehhez éppen olyan városi erdők kellenek, mint amilyet most avatunk – fogalmazott. Az előremutató kezdeményezéshez a jelenlévő prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora is gratulált, mert ezzel a város hosszú távon biztosít egészséges környezetet lakóinak.
- A mostani beruházás méltó kiegészítése annak, ami korábban a területen már megvalósult. Ilyen volt a csónakázó-tó rehabilitációja, a futókör létrehozása, a játszótér megépítése, a zöldterület rendezése, valamint a kerékpárúti összeköttetés megteremtése a Téglagyári-tóval – emlékeztetett Ágh Péter, országgyűlési képviselő, mikor röviden felidézte az elmúlt évtized fejlesztéseit. Egyben ígéretet tett a megkezdett munka folytatására.
Új fafajokkal készülnek a klímaváltozásra
- Dr. Borovics Attila, az ERTI főigazgatója elmondta, az Agrárminisztérium támogatásával megvalósult és az ország szén-dioxid kvótabevételéből finanszírozott projekt megvalósítására nagyjából 8 millió forintot költöttek. Ebből oldották meg a félhektáros terület megtisztítását az aljnövényzettől, a beteg, vagy balesetveszélyes fák kivágását, a talaj mulcsolását, valamint a mintegy 300 darab konténeres facsemete elültetését és ápolását. A szakemberek a jövőbeni klimatikus viszonyokat is figyelembe véve választottak ki 12 fafajt – köztük kocsányos és kocsánytalan tölgy, juhar és madárcseresznye – az azonban csak évek múlva fog kiderülni, hogy ebből melyik volt a legjobb választás, így ezt az 5 ezer m2-es területet egyfajta kísérleti laboratóriumként is felfoghatjuk. A tervek szerint a jövőben Tatán, Kecskeméten, Balatonfüreden és Budapesten is megvalósítanak hasonló programot.”
Eredeti írás: BUDAI DÁVID
Fotó: vaol.hu
About the Author
