Kós Zoltán 
"A hadiiparban jelenleg tízezrek dolgoznak, és a stabil exportpiac biztosíthatja, hogy ez a magasan képzett munkaerő ne vándoroljon el..."
„A hadiipar saját bevételből maradna életben
Hónapok óta várt lépést tett az ukrán kormány: engedélyezte bizonyos fegyverek és haditechnikai eszközök exportját. A döntés célja kettős: bevételt teremteni a finanszírozási gondokkal küzdő hadiiparnak, és enyhíteni az állami költségvetés terheit. A front ellátását Kijev szerint nem veszélyezteti az intézkedés, de az ellenőrzés és az átláthatóság kérdése így is középpontba került.
Az orosz invázió negyedik évére az ukrán védelmi ipar példátlan méretűvé vált: több száz új vállalat gyárt drónokat, páncélozott járműveket, érzékelőket és különféle elektronikai rendszereket. Az állami és a magánszektor közötti együttműködés soha nem volt ilyen szoros, a termelés pedig folyamatosan bővült.
A növekedés ütemét azonban a finanszírozás nem tudta követni. Becsélések szerint az ágazat éves termelési kapacitása elérheti a 35-40 milliárd dollárt, miközben az állami megrendelések ennek legfeljebb a felét fedezik. Sok gyártó így a fizetőképesség határára sodródott: a fejlesztések lelassultak, több üzem részben vagy teljesen leállt. A hadiipar tehát működik, de a pénzforrások elapadása miatt egyre nehezebben tartja fenn saját lendületét.
Zelenszkij: ez nem fegyverpiaci nyitás, hanem ellenőrzött kivitel
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a kormány döntése nem szabadpiaci fegyvereladásról szól, hanem szigorúan ellenőrzött, irányított kivitelről. Az export kizárólag olyan fegyvereket és technológiákat érint, amelyekből az ukrán hadsereg már elegendő készlettel rendelkezik.
„Vannak típusok, amelyeket ma már nagyobb mennyiségben tudunk gyártani, mint amennyit az állam képes finanszírozni. A kivitelből származó bevételeket új fejlesztésekre és a termelés fenntartására fordítjuk” – fogalmazott az elnök.
A kormány tájékoztatása szerint a kivitel elsőként azokba az országokba irányulhat, amelyek az elmúlt években támogatást nyújtottak Ukrajnának: például az Egyesült Államokba, az Európai Unió tagállamaiba és egyes ázsiai partnerekhez. Zelenszkij hangsúlyozta: a folyamat engedélyhez kötött, és minden exportügyletről központi szinten döntenek, így az eladás nem jelent „fegyverpiaci liberalizációt”, hanem célzott gazdasági lépést.
Drónok és precíziós fegyverek: új exportpiac születhet
A globális fegyverpiacon jelenleg a dróntechnológia és a precíziós hadviselés számít a legkeresettebb területnek. Az orosz–ukrán háború radikálisan átalakította a modern hadviselésről alkotott képet: a harctéren egyre nagyobb szerepet kapnak a kis méretű, olcsó, mesterséges intelligenciával támogatott eszközök, amelyek képesek célzott csapások végrehajtására.
Ukrajna ezen a téren számottevő előnyt szerzett. Az elmúlt években több mint kétszáz különböző dróntípust teszteltek éles bevetéseken, a fejlesztések pedig nemcsak olcsóbbak, hanem sok esetben hatékonyabbak is a külföldi modelleknél. A legnagyobb nemzetközi érdeklődés jelenleg a tengeri és a légvédelmi drónok iránt mutatkozik. Ezek ipari léptékű gyártására Európában jelenleg gyakorlatilag csak Ukrajna képes.
Emellett az olyan termékek, mint a Bohdana önjáró löveg vagy a korszerű elektronikai hadviselési rendszerek szintén felkeltették a külföldi vásárlók figyelmét. A szakértők szerint az exportnyitás nem csupán gazdasági szükségszerűség, hanem lehetőség is arra, hogy Ukrajna technológiai tapasztalatait piaci előnnyé alakítsa.
„Most vagy soha” – figyelmeztetnek az elemzők
A szakértők szerint az exportnyitás logikus és időszerű lépés: ha Ukrajna most nem lép a világpiacra, elveszítheti technológiai előnyét. Több fejlesztést már most tanulmányoznak külföldi gyártók, akik rövid időn belül lemásolhatják az ukrán megoldásokat.
A döntés ráadásul nemcsak bevételt, hanem munkahelyeket is jelenthet. A hadiiparban jelenleg tízezrek dolgoznak, és a stabil exportpiac biztosíthatja, hogy ez a magasan képzett munkaerő ne vándoroljon el.
„Az export nem luxus, hanem a fennmaradás feltétele” – fogalmazott Olekszij Zavrazsnij, egy kelet-ukrajnai dróngyártó vállalat vezetője.
A világ is átrendezi a fegyverpiacot
A nemzetközi fegyverpiac átalakulása Ukrajna számára is új lehetőségeket nyit. Az elmúlt két évben világszerte 30-40 százalékkal nőttek a védelmi kiadások, miközben a gyártókapacitás nem tudott lépést tartani a kereslettel. Az Európai Unió 2030-ig 150 milliárd eurót fordít közös védelmi beszerzésekre, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság pedig külön innovációs alapokat hozott létre az új fegyverrendszerek fejlesztésére.
A hiányzó kapacitások miatt a nagyobb államok egyre több külső partnert keresnek – Ukrajna pedig most először van abban a helyzetben, hogy ne csupán vásárló, hanem eladó is legyen. A háború évei alatt felépített technológiai és gyártási háttér most gazdasági tényezővé válhat a nemzetközi fegyveriparban.
Kockázat vagy lehetőség?
A fegyverexport engedélyezése gazdasági előnyöket hozhat, de kockázatokat is rejt. A döntés kritikusai attól tartanak, hogy a bevételek nem fejlesztésekre, hanem rövid távú kiadásokra fordítódnak majd. Mások szerint épp ellenkezőleg: az export stabilizálhatja az iparágat, amely jelenleg több pénzt veszít, mint amennyit termel.
A korábbi tilalom miatt számos ukrán vállalat külföldön alapított leányvállalatot, hogy eladhassa termékeit, ami nemcsak adóbevétel-kiesést, hanem technológiai veszteséget is okozott. A hivatalos exportengedélyek ezt a gyakorlatot hivatottak megszüntetni.
A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: a fegyverexport engedélyezési rendszere új kapukat nyithat a korrupció előtt. A civil ellenőrzés és az átlátható elszámolás ezért kulcskérdés lesz, ellenkező esetben a hadiipar megerősödése nem gazdasági stabilitást, hanem politikai kockázatokat hozhat.
(Bujdosó Ivett)
Fotó / Eredeti írás: KISZó
About the Author
