Kós Zoltán 
Különösen fájó, hogy így néz ki a győri színház előtti II. János Pá pápa tér. Fotó: Kisalföld-archívum
„A győri színház előtti tér ütött-kopott lépcsőivel, agyonfoltozott burkolatával ideje lenne kezdeni valamit.
Az elmúlt hetekben többször jártam a győri színház épületében. Legutóbb pár napja a kollégáimmal, amikor azért jöttünk ide izgatottan, hogy megtudjuk, melyik írásunk alapján állítanak színpadra három darabot a művészek a könyvszalon ünnepi forgatagában. A Dráma a Szalonban nyertesei ezúttal a cseszneki vár örök szerelmesei lettek, mi pedig a színház előtti tér ütött-kopott lépcsőin, agyonfoltozott burkolatán sétáltunk vissza a szerkesztőségbe.
A győri színház előtti tér 30 éve rostokol ramaty állapotban
Bárhol a városban, ha így néz ki egy közterület, az közel van a szégyenfolthoz, de a teátrum esetében elfogadhatatlannak érzem. Ha ehhez még hozzáveszünk egy időutazást a kilencvenes évek közepére, amikor gimnazistaként először volt diákbérletem a győri színházba, a szituáció még elkeserítőbb. Három évtizeddel ezelőtt ugyanis hasonlóan ramaty állapotban volt a főbejárat előtti rész, az idő megállt e téren.
A rendszerváltás utáni nehéz gazdasági helyzetben valóban megvolt minden forintnak a helye, de már akkor is lehetett volna tenni azért, a 2000-es évek audis aranykorában meg feltétlenül, hogy ne ez az áldatlan látkép fogadja a színházba érkezőket. Az, hogy 2007 után zsákokban vitték az iparűzési adó összegét a városházára (nemcsak a négykarikás cég, az ipari park többi jelentős üzeme is), mégis sikerült konzerválni a jelenlegi állapotot – „művészet” a javából.
Azt látom, hogy a helyi politikának mindig az a dinamikája, hogy hátrafelé mutogat, az elődöket hibáztatja – különösen igaz ez a színház esetében –, meg pályázatokban bizakodik, hogy más állja a számlát. Ahelyett, hogy a megoldást keresné. Nos, elég egyszer végigmenni a II. János Pál pápa téren ahhoz, hogy belássuk: ideje lenne végre a tettek mezejére lépni a „sísánc” árnyékában.”
Eredeti írás: SZEGHALMI BALÁZS
Fotó forrása: kisalföld.hu
Videó az eredeti írás alatt.
About the Author
Nagy István 