A Nébih laboratóriumában a vármegyei minták feldolgozása még nem zárult le. Eddig összesen 603 minta érkezett, ezek közül 337-et vizsgáltak meg, 6 esetben mutatták ki a betegséget. Az országos drónos felderítés keretében Heves vármegyében 847 hektárnyi terület berepülése és feltérképezése történt meg.

Hevesben továbbra is 27 olyan települést tartanak nyilván, amelyet érintenek a fertőzött és a pufferzónák, de a lista utoljára november 3-án frissült. Eddig Abasár, Boconád, Eger, Andornaktálya és Novaj külterületén mutattak ki fertőzést, az Egri Borvidék melletti Bükki Borvidékre még nem terjedt át a betegség.

A vesszőket is figyelni kell, ne teleljen át a szőlőkabóca petéje

A Nébih tájékoztatása szerint amennyiben az illetékes vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztálya növényegészségügyi zárlatot rendelt el, az abban foglalt intézkedéseket kötelező végrehajtani. Továbbra is kiemelten fontos a preventív intézkedések alkalmazása.

A Grapevine flavescence dorée (FD) betegség jelenléte esetén a teljes levél elszáradhat. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek – sokszor még zöldek is maradhatnak, ezért érdemes ezek megfigyelése. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. Fontos megtisztítani az ültetvényeket az erdei iszalagtól és más FD gazdanövényektől, valamint felszámolni a növényegészségügyi szempontból kockázatos, elhanyagolt ültetvényt.

A hatóság szerint tekintettel arra, hogy ismert gyógymód nincs a betegség ellen, kordában tartani csak a terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéssel lehet. A tél végi nyesedékek megsemmisítése lényeges, hiszen a kabóca tojás alakban telel át a szőlővessző kéregrepedéseiben, így fenn tud maradni a tél végi metszéssel eltávolított vesszőkön is. A nyugalmi időszakban érdemes a tojások ellen olajtartalmú készítményekkel lemosó permetezést végezni, majd a tenyészidőszakban a lárvák és sárga ragacslapos megfigyelés alapján a kifejlett egyedek ellen is szükséges beavatkozni.”