Makovecz Imre csodát csinált Csengerben: ma lenne 90 éves az építészikon (fotókkal)

Angyalok és építészet – Makovecz Imre 90 címmel kiállítás nyílik november 20-án, csütörtökön 18 órától Budapesten, a Műcsarnokban (Dózsa György út 37.). Köszöntőt mond: Szegő György, a Műcsarnok művészeti vezetője és Jonathan Glancey kurátor. A tárlatot Turi Attila építész, az MMA elnöke nyitja meg. A kiállítással Makovecz Imre (1935-2011) születésének 90. évfordulóját ünneplik. A tárlat rajzok, hanghatások, eredeti hang-és filmfelvételek, zenék, modellek és fotók segítségével mutatja be a rendkívüli építész szellemiségét, hitét, képzelőerejét és építészeti alkotásait. Csenger rengeteget köszönhet Makovecz Imrének, valóságos kultusz alakult ki a Szamos-parti városban a Kossuth- és Ybl Miklós-díjas  építész, a magyar organikus építészet megteremtője tiszteletére. 

Makovecz Imre Csengerben lépten-nyomon

Méltán lehetnek büszkék a csengeriek arra, hogy náluk található a legtöbb, Makovecz Imre révén tervezett épület az országban: összesen 19 alkotás, a városképbe illő Makovecz-stílusú járási tanuszoda és a 2020-ban átadott buszpályaudvar szintén szerves elemeivé váltak a városközpontnak.
A korábbi Petőfi Sándor Általános Iskola nem sokkal a neves építész halált követően, 2012-ben vette fel a Makovecz Imre Általános Iskola nevet.

A görögkatolikus templomot és az adventista imaházat (ma Makovecz Kultúrtemplom) maga Makovecz Imre tervezte, a többi csengeri organikus épületet pedig tanítványai (például Csernyus Lőrinc, Vincze László, Heil Tibor), akiknek mesterként felügyelte a munkáját.
A görögkatolikus templomot 2000-ben, a Makovecz Kultúrtemplomot (korábbi adventista imaház) 1992-ben adták át. 2023-ban egy kis ráncfelvarrás után lett az épületből Makovecz Kultúrtemplom. 

A Makovecz-szobor a Makovecz Imre Általános Iskola Honvéd utcai épületének főbejáratánál található. A profilból készült képnél az iskola szomszédságában található sportcsarnok sziluettje látható, amit az iskolával együtt, 1992-ben adtak át.
2024-ben a Csengeri Patrióta Egyesület gondozásában jelent meg a Makovecz Imre és tanítványai épületei Csengerben – Fotóalbum című kiadvány, mely Csenger organikus épületeit, illetve Makovecz Imre és tanítványainak csengeri munkásságát hivatott bemutatni. Eme roppant értékes kiadványban Csernyus Lőrinc, a város főépítésze megjegyezte:

„38 év az hosszú idő. Ezt az időt, mint főépítész töltöttem Csenger városában. Különböző intenzitással és különböző jelenléttel. Makovecz Imrétől kaptam meg ezt a feladatot: „Fiacskám, holnaptól te vagy Csenger főépítésze” – mondta és tette elém az akkori rendezési terveket 1986-87 fordulóján. Nem tudtam, hogy ez pontosan mit jelent. De elkezdtünk dolgozni. Tulajdonképpen a szakmai munkásságom gerincét a mai napig ez a feladat adja. Ma tudok csak igazán belegondolni abba, hogy milyen bizalomnak és felelősségnek kellett Makovecz Imrében lenni, hogy egy ekkora léptékű munkát egy friss diplomás pályakezdőre bízzon. Másfelől mekkora bizalom és felelősség volt a város mindenkori vezetőiben, hogy elhiggyék a szakértelmünket és építészi képességeinket. Csengert nem is sorolom a klasszikus főépítészi munkáim közé. Itt egy teljesen új településközpont létrehozása volt a cél, gyakorlatilag kötöttség nélkül, de ennek a központnak szervesen illeszkednie kellett a valamikori mezőváros megmaradt térszerkezetébe…”

Farkas Miklós csengeri építész felidézte a 38 évvel ezelőtt történteket: 
„1987-ben Csenger tanácsa elhatározta, hogy a szürkeségből történő kitörés érdekében a település organikus épületeket fog építeni. Összeszedtünk minden írást, ami Makovecz Imrével volt kapcsolatos. A szaksajtó abban az időben a Lakáskultúra volt, amiben a sárospataki – szerves építészeti szellemben tervezett, formabontó – házairól cikkeztek.
A látottak alapján megkerestük, Makovecz az első megszólításra eljött és magával hozta frissen végzett, fésületlen építésztanítványait. Már az elején lehetett érezni, hogy Imre bácsi nagyon karizmatikus személyiség, kritikusan szókimondó, erős karakter, kihívás volt szemkontaktust teremteni vele. Akkor eldöntöttem, hogy nem félni, hanem tanulni fogok tőle”.

„A csengeri emberek nyitottságának és Makovecz bizalmának köszönhetően itt bontogatta szárnyait Menyus (Csernyus Lőrinc, ma már Ybl-díjas építész, az MMA tagja), Tészta (Turi Attila, ma Kossuth-díjas építész, az MMA elnöke) Vincze Laci (Ybl-díjas), Heil Tibi, több vándorépítész és jómagam is.
Építettünk óvodát, iskolát, idősek otthonát, orvosi rendelőt, polgármesteri hivatalt, művelődési házat, ravatalozót, templomot, tájházat, csűrt, panziót, éttermet, sörözőt, csónakházat, hidat, lovardát, családi házakat, kemencét és néhány emlékművet is. Az építő mesterség úgy kerek, hogy a szakma valamennyi ágát gyakoroljuk”.