Nem mindegy, hol található az adott zártkert, ahol kiépült az infrastruktúra, ott magas árat lehet kérni érte Forrás: Magyar Nemzet/Teknős Miklós
„Felpörgetheti a zártkerti ingatlanok piacát a nemrég hatályba lépett kormányrendelet, amelynek értelmében olyan jogi státuszt kaphatnak a zártkertek, mint a nem mezőgazdasági ingatlanok. Főleg azokban a régiókban értékelődnek fel a zártkertek, ahol sokat érnek az ingatlanok: szép környezet, egy tó, a Balaton vagy más üdülőhely közelsége.
Több, ingatlan értékesítéssel foglalkozó cég szakértői szerint a zártkertek piacának élénkülését és drágulását is eredményezheti, hogy az önkormányzatok rendelettel művelés alól kivett területként sorolhatják be a zártkerteket, így ezek kikerülhetnek a földforgalmi törvény szigorú szabályai alól. Tolna vármegye több településén is nagyon várták már a zártkertekkel kapcsolatos változásokat az érintettek.
Zártkertek átminősítése az adott önkormányzattól függ
Ha valaki a zártkerti ingatlanát már nem termelésre, hanem hobbitelekként használja, kérelmezheti, hogy a földhivatal „művelés alól kivett területként” jegyezze azt be. A rendelet célja, hogy a zártkertek jogi státusza igazodjon a tényleges használatukhoz, és az ezekre vonatkozó korlátozások enyhüljenek. Ki kell azonban emelni, hogy a zártkert ettől a rendelettől még nem lesz automatikusan belterület, de a korábbiaknál egyszerűbb lesz – az önkormányzati szabályok mentén – eladni vagy beépíteni.
Ennek a változásnak hatása lesz az ingatlanpiacra, amint az önkormányzatok megkezdik az átsorolásokat, hiszen a zártkertek eddig is népszerűek voltak a hobbitelket keresők körében. Jelenleg valamivel több mint 1 millió zártkert van Magyarországon, ahol becslések szerint nagyjából 100–150 ezer ember élhet állandó jelleggel. A zenga.hu-n kínált mezőgazdasági ingatlanok 15 százaléka zártkert, ezek között vannak kimondottan egyedi, különleges, például folyóparti területek is
– mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője, a haszon.hu-nak.
Háztájiból kisparcellás területek, majd ezekből lehetnek üdülők
A zártkert eredetileg a szocializmus időszakában kialakított, a termelőszövetkezetek melletti háztáji művelésre szolgáló kisparcellás terület volt, ahol a lakosság saját célra zöldséget, gyümölcsöt termeszthetett. Az így kijelölt parcellákat kezdték zártkerti ingatlanoknak nevezni, amely a földnyilvántartásban az 1960-as évek közepétől hivatalosan is bejegyezhető, jogilag nevesített kategóriává vált.
Tolnában öt településen van telekadó vagy építményadó
Tolnában is novembertől van lehetőség arra, hogy egyes települések átminősítsék a zártkerti ingatlanokat „művelés alóli kivett területként”. Ez az átminősítés növeli az ingatlan értékét, de egyben azt is jelenti, hogy adókötelesebb státuszba (telekadó bevezetése) kerülhetnek a telkek.
Öt tolna megyei településen van telekadó vagy építményadó zártkerti ingatlanokra, ezek a következők: Fadd, Paks, Szálka, Szekszárd, Tamási. Szekszárdon az adómérték (telekadó) változó, különböző zónákra és telekméretre vonatkozóan. Tamásiban tízezer négyzetméterig 100 Ft/m² az adó, és a fölötti részre is van mérték.
Zárkertek hirdetési ára, akár milliós nagyságrendű is lehet
A mostani változás gyorsabb, egyszerűbb ügyintézést, megszűnő kifüggesztést, a korábban jellemző jogi bonyodalmak csökkenését jelenti, de emellett a zártkertek drágulását is eredményezheti.
A zenga.hu ingatlankeresési portál kínálatban jelenleg a pár százezer forinttól egészen a 100 milliós nagyságrendig szóródik a zártkertek hirdetési ára, utóbbi területek főleg a Balaton-felvidék frekventált részein vannak vagy közvetlenül folyóval, tóval határosak. A zártkertek átlagára 22 millió forint Magyarországon, a legolcsóbb vármegyéink Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna, ahol átlagosan 7-8 millió forintot kell fizetni egy zártkertért. A legdrágább pedig a már említett Balaton-felvidék miatt Veszprém vármegye, ahol 81 millió forint az átlagár. Területi eloszlást tekintve Somogy, Zala és Csongrád-Csanád vármegyékben található a kínálat fele.”
Eredeti írás: MAUTHNER ILONA
Fotó forrása: teol.hu
