Kós Zoltán 
Ősi maradványt találtak Baranyában
„Soha ilyen még nem fordult elő. Elképesztő ritkaságra bukkantak a tudósok Baranya vármegyében, ahol egy ősi maradvány került elő.
A világon először egy pontosan dokumentált üvegszárnyú lepke szárny lenyomata került elő Baranyából. Egy közel 30 éve felfedezett, de eddig publikálatlan ősi maradvány, egy lepkeszárny lenyomat került a tudományos figyelem középpontjába. A ritka fosszília a Mecsekből, Magyaregregy határából került elő, és új fejezetet nyit az európai és a magyarországi őslénytani kutatásokban.
Ősi maradványt találtak Baranyában
1996. június 14-én Fazekas Imre biológus kutató egy apró, alig néhány milliméteres szárnylenyomatot talált a középső miocén korú (kb. 13–15 millió éves) vulkáni hamu- és tufarétegek felszínén. A leletet a komlói Természettudományi Gyűjteményben helyezte el, ám a fosszília közel három évtizedig feledésbe merült. Fazekas Imre még 1996-ban pontos feljegyzéseket készített, s azt ezidáig megőrizte. A jegyzetek alapján az őslénytani leletet alapos mikroszkópos vizsgálatnak vetette alá. Ezt követően Andre Nel neves francia kutatóval közösen a napokban egy angol nyelvű publikációt jelentettek meg.
Miért különleges a magyaregregyi ősmaradvány?
A lelet egy Sesiidae nevű lepkecsaládhoz tartozik, amelyet magyarul üvegszárnyú lepkéknek neveznek. Fazekas Imre erről a lepkecsaládról könyvet írt magyar és angol nyelven. Ezek a rovarok ma is élnek, de fosszíliáik rendkívül ritkák. A most előkerült példány a Paraglosseciini nevű törzsbe sorolható, amely ma már hiányzik Európából, viszont megtalálható Kelet-Ázsiában, Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában.
Ez azt jelenti, hogy a miocén korban olyan élőlények is jelen voltak a Kárpát-medencében és így Baranyában is, amelyek később a klímaváltozások miatt eltűntek innen.
A Mecsek miocén világa
A korabeli növény- és állatmaradványok alapján a Mecsekben akkoriban szubtrópusi klíma uralkodott: buja erdők, mocsarak és melegkedvelő fenyvesek borították a tájat. A most előkerült lepkeszárny is ebben a gazdag élővilágban repkedhetett.
Tudományos jelentőség: soha nem történt még ilyen felfedezés
- Ez az első pontosan dokumentált Sesiidae fosszília a világon.
- Egyedülálló, mert vulkáni tufában őrződött meg, ami rovarok esetében szinte példa nélküli.
- Hozzájárul a miocén kori élővilág jobb megértéséhez, és rámutat arra, hogy a Kárpát-medence sokkal gazdagabb volt fajokban, mint azt korábban gondoltuk.
Mit üzen a múlt?
„A felfedezés arra emlékeztet, hogy a klímaváltozás és a földtörténeti átalakulások milyen drámai hatással lehetnek az élővilágra. Az egykor Európában élő lepkék mára csak távoli kontinenseken maradtak fenn” − árulta el maga Fazekas Imre, biológiai kutató.”
Fotó forrása / Eredeti írás: bama.hu
About the Author
