A mongóliai Ar-Gunt-i temető feltárása 2022-ben indult el, ahol a régészeti anyag mellett már az első szakaszban bőven találtak emberi leleteket. Azok genetikai vizsgálata pedig szenzációs eredményeket hozott: az egyik sírban talált maradványok DNS-e rokonságot mutatott az Abasáron feltárt Aba-nemzetség férfisírjaival, így a Kárpát-medencei és a kelet-ázsiai hun kori népesség közötti kapcsolat tudományosan is kimutathatóvá vált. 

Mindez azért izgalmas, mert az abasári leletek átírhatják népünk eredetét. Megvan az esély Aba Sámuel király sírjának megtalálására, az Abák pedig Csaba ágán Attila hun király leszármazottai. Ha egy Aba-nemzetségbe tartozó férfinak meg tudják határozni a DNS-ét, és az megegyezik az Árpádokéval, akik szintén Attila leszármazottainak tartják magukat, akkor kiderülhet, hogy Attila lehet a közös ősünk.

Az abasári ásatás eredményei átírhatják népünk eredetét

Portálunkon többször beszámoltunk arról, hogy az Aba Sámuel XI. századi királyi központját feltárni, és a király földi maradványait megtalálni hivatott abasári feltárást 2020. október 12-én kezdte el az MKI Makoldi Miklós régész, az intézet Régészeti Kutatóközpontjának akkori igazgatója vezetésével. 2021. májusának első napjaiban jelentette be Makoldi, hogy több jel mutat arra, hogy az egykori királyi család fontos tagjainak maradványaira bukkantak az abasári Bolt-tető központi sírjaiban. Még abban az évben, az ázsiai hunok Mongóliában történt kutatása során, a Belch-i temetőben a magyar régészek a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézetével közösen feltártak egy rangos hun kori sírt.

„Olyan férfiági csoport nyugszik az abasári területen, amelynek révén a mongóliai hunokig jutunk”

Arról, hogy a szálak miért vezettek Mongóliába, dr. Neparáczki Endre, az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója a következőket mondta 2023. márciusában a gyöngyösi előadásán:

– Az MKI egy 2018-ban publikált tanulmánya a székesfehérvári nemzeti romkertben található maradványok alapján az Árpád-házi genetikai férfi csoportot határozta meg. Rájöttek a kutatók, hogy az Árpád-ház, más néven a Turul-nemzetség genetikai csoportjának az egyediségét azok a mutációs pontok jelentik, amelyek csak a Turul-nemzetségre, azaz az Árpád-házra jellemzők – azaz, a világon bárhol, bárkiben megtalálják ezt a mutációt, az kapcsolatban áll az Árpád-háziakkal. 

Családfa esetében azonban ez csak közvetett bizonyíték. A feladat az, hogy Belső-Mongóliában meg kell találni azt a genetikai vonalat, ami az Árpád-háziakat jellemzi. Az Aba nemzetségnek a férfiági genetikai vonala más, mint az Árpád-ház tagjainak, mert nem közvetlen leszármazottak. Ezért nehezebb a helyzet az abasári ásatás során talált emberi maradványok archeogenetikai vizsgálatánál. Olyan férfiági csoport van ugyakkor az abasári területen, amelynek révén ismét csak visszajutunk Mongóliába, a jellemzők az ottani mintákban kerültek kimutatásra. Így nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy nekik is voltak az ázsiai hun felmenőik, akárcsak a krónikai hagyományban, és ahogy az abasári sírok fedlapjaink is megtalált Turul, mint címerállat is jelzi – részletezte 2023-ban dr. Neparáczki Endre.

Az Aba-nemzetség mongóliai eredetű, a hunokig vissza tudták vezetni a leszármazásukat

2024. novemberében, az abasári ásatás leletein végzett archeogenetikai vizsgálatok eredményeit összegző budapesti konferencián dr. Varga Gergely István, az MKI tudományos munkatársa elmondta, hogy az Aba-nemzetség genetikai állománya 5-10 százalék közötti értékben tartalmaz kelet-ázsiai bélyeget.

A filogenetikai elemzésből arra következtetünk, hogy a nemzetség mongóliai eredetű, addig vissza tudtuk vezetni a leszármazásukat, mongóliai hun személy is tartozik ebbe a leszármazási vonalba. Mindez jól párhuzamba állítható az Attilától való leszármazás gondolatával, azonban meg kell állapítanunk, hogy az Abák apai vonala nagy mértékben eltér az Árpád-háziakétól. A két családnak nem lehetett közös őse Attila, legalábbis apai ágon – összegezte 2024. novemberében dr. Varga Gergely István. 

Idén új együttműködés indult a mongóliai hun kori temetkezések genetikai vizsgálatára

2025. október közepén Makoldi Miklós dr. M. Lezsák Gabriella MKI főigazgató megbízásából Mongóliába utazott, hogy a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézetével, valamint a Mongol Tudományos és Technológiai Egyetemmel egyeztessen a közös kutatási programokról. Az idei expedíció során újabb hat sírt tártak fel az Ar-Gunt-i temetőben, ezzel egyidejűleg megkezdődött a teljes feltárás és genetikai feldolgozás előkészítése. Emellett új együttműködés indult a mongol egyetemmel a nyugat-mongóliai Yamaan Us lelőhely hun kori temetkezéseinek genetikai vizsgálatára, dr. Maár Kitti archeogenetikus közreműködésével. A projekt keretében a MKI végzi a genetikai elemzéseket, miközben új lehetőség nyílik több nyugat-mongóliai temető vizsgálatára is. Az intézet célja, hogy a régészeti és genetikai kutatásokat összehangolva tárja fel a magyar őstörténet keleti kapcsolatrendszerét.

Dr. M. Lezsák Gabriella szerint a magyar–mongol tudományos együttműködés új szakaszába lépett.

– Az Ar-Gunt-i temető teljes feltárásával a világ első, teljes körűen vizsgált ázsiai hun temetőprojektje valósulhat meg. Ez tudományos és kulturális szempontból is történelmi jelentőségű – fogalmazott a főigazgató.”