Kós Zoltán 
"...Ukrajna üzemanyagellátása szinte teljes egészében európai finomítóktól függ, az Európai Unió 19. szankciós csomagja pedig alapjaiban rendezte át az egész kontinens logisztikai rendszerét..."
„Újrakeverték a lapokat az ukrán üzemanyagpiacon
Az autósok hónapokon át ritka stabilitást élvezhettek az ukrajnai üzemanyagárakban: a nyár végén és az ősz első felében szinte semmi nem változott, a kutak hosszú hetekig ugyanazon az áron kínálták a benzint és a dízelt. Novemberre azonban véget ért ez a csendes időszak. A dízel ára hirtelen megindult felfelé, a benzin pedig mérsékelten, de tartósan drágulni kezdett. Mindez érthetően bizonytalanságot okoz a fogyasztók körében, sokan attól tartanak, hogy a téllel együtt újabb ellátási gondok is érkezhetnek. A szakértők azonban egybehangzóan állítják: drága lesz ugyan az üzemanyag, de válság nem fenyeget.
Nem Ukrajnában történt a baj
A közelmúltban tapasztalt áremelkedések döntő többsége külső tényezők eredménye. Ukrajna üzemanyagellátása szinte teljes egészében európai finomítóktól függ, az Európai Unió 19. szankciós csomagja pedig alapjaiban rendezte át az egész kontinens logisztikai rendszerét. A döntés értelmében az EU megtiltotta azoknak az üzemanyagoknak az importját, amelyeket olyan országokban finomítottak, ahol orosz nyersolajat használnak: még akkor is, ha az adott ország maga nem áll szankció alatt.
Ennek következtében olyan meghatározó szereplők, mint Törökország és India is kiesett az európai importlistáról. Ez egyetlen döntéssel felborította a megszokott útvonalakat, és átmeneti zavarokat okozott az ellátási láncban. A helyzetet tovább bonyolította, hogy az Egyesült Államok új szankciókat vezetett be a Rosznyefty és a Lukoil vállalatokra. Bár Ukrajna közvetlenül nem vásárol orosz eredetű üzemanyagot, a világpiac szűkülése miatt Európa alternatív beszerzési forrásokat keres, ami óhatatlanul áremelkedéshez vezetett.
Finomítóleállások a régióban
Az ellátási helyzetet több európai finomító időszakos leállása is nehezítette:
– a litván Orlen hosszabb karbantartást végzett;
– a szerbiai Gazprom NIS szankciók miatt állt le;
– Magyarországon és Szlovákiában több üzemeltető csak csökkentett kapacitással dolgozott;
– Romániában pedig szigorították a határellenőrzéseket, ami lassította a szállítmányokat.
Ennek eredményeként Ukrajna októberi üzemanyagimportja 15 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. Szakértők szerint valódi hiányról szó sincs, csupán átmeneti zavarokról. Dmitro Ljouskin logisztikai szakértő szerint a piac több irányból „kapott terhelést”, és idő kell ahhoz, hogy az ellátás visszaálljon a megszokott ritmusba.
Miért a gázolaj drágul leginkább?
A dízel árának meredekebb emelkedését teljes egészében szakmai indokok magyarázzák. Európában a tehergépjárművek, autóbuszok, mezőgazdasági és ipari berendezések döntő többsége továbbra is gázolajjal működik, ezért ez az üzemanyag érzékenyen reagál minden ellátási zavar esetén. A kereslet állandóan magas, és amikor a kínálat akár rövid időre is szűkül, a dízelárak sokkal gyorsabban reagálnak, mint a benzin vagy az LPG.
Szerhij Kujun, az A-95 csoport vezetője rámutatott, miközben a világpiaci olajárak stabilak vagy enyhén csökkennek, az ukrán nagykereskedelmi dízelár egyetlen hónap alatt mintegy 6 hrivnyával nőtt. A szakértők hangsúlyozzák, hogy ezt az adatot gyakran kiragadva értelmezik, ám a jelenséget a teljes piaci kontextusban kell vizsgálni. A háború előtt a dízel literenkénti ára körülbelül 30 hrivnya volt, 2022 tavaszán azonban – az orosz támadások okozta célzott infrastruktúrakárok következtében – hirtelen 50-52 hrivnyára ugrott, ami történelmi csúcsot jelentett.
A mostani 6-7 hrivnyás növekedés tehát nem a 2022-es válság visszatérését jelzi, hanem azt a természetes alkalmazkodási folyamatot, amely akkor következik be, amikor az európai ellátási lánc megváltozik, és új logisztikai, finomítói útvonalakat kell kiépíteni. A szakértők szerint ezek a korrekciók a piac normális működésének részét képezik, és nem utalnak rendszerszintű hiányra vagy fenntarthatatlan árrobbanásra.
Januárban újabb drágulási hullám jön
Az ellátási tényezők mellett január 1-jétől adóemelés is életbe lép. A jövedéki adó a benzinre és a dízelre egyaránt nő, ami literenként várhatóan 1-1,5 hrivnyával növeli az árakat. A gyakorlatban azonban a kereskedők már december közepétől beárazzák az új költségeket, mert az éves nagykereskedelmi szerződések megkötésekor már számolnak a januári adószinttel.
A szakértők előrejelzése szerint a dízel ára további 2-2,5 hrivnyával emelkedhet decemberben, a benzin és az LPG ára viszont nagyrészt stabil marad, legfeljebb minimális korrekciókkal. 2026 elején várhatóan a 95-ös benzin és a gázolaj átlagára egyaránt 59-60 hrivnya körül alakul.
Lesz üzemanyagválság?
Oleh Pendzin, a Gazdasági Vitaklub ügyvezetője úgy véli, az üzemanyaghiánytól való félelem teljesen alaptalan. Kiemelte, Európában bőséges a késztermék-kapacitás, és a kieső mennyiségeket több alternatív finomító is képes pótolni.
Az Ukrán Nemzeti Bank előrejelzése is megerősíti, hogy a téli hónapokban stabil marad az ellátás, és a drágulás mértékét elsősorban az adóváltozás határozza majd meg, nem pedig logisztikai vagy piaci fennakadások.
Fotó / Eredeti írás: KISZó – Bujdosó Ivett
About the Author
