Milliárdosadót mérlegel Svájc, hogy segítse a klímaválság elleni küzdelmet
Kós Zoltán 
Nyitókép: zürichi utca zászlókkal – Depositphotos
„Forrás: Euronews
Svájc és a magas adók nem természetes szövetségesek. A hófödte hegycsúcsok és a kakukkos órák földjét inkább a vagyon megőrzésével, semmint az újraelosztó politikákkal szokás azonosítani. A szupergazdagok menedékeként ismert Svájcban hamarosan szavazás lesz arról, hogy bevezessenek-e jelentős mértékű örökösödési adót.
Ennek ellenére a Szociáldemokrata Párt ifjúsági szervezetéhez, a Jeunesse Socialiste-hoz tartozó politikai aktivisták csoportja radikális változásért kampányol, és országos szavazásra vitte az örökösödési adó ügyét.
Vasárnap, november 30-án a svájci választók arról döntenek, hogy az 50 millió CHF-et (53,57 millió euró) meghaladó hagyatékokra és örökségekre 50%-os örökösödési adót vessenek ki. Az esélyek csekélyek, szinte a nullával egyenlők. A Tamedia/20 Minuten friss felmérése szerint a svájci választók 75%-a várhatóan elutasítja a szupergazdagokra kivetett adót, ami növekedés az októberi 67%-hoz képest.
Jóllehet a javaslat nagy valószínűséggel elbukik, egyesek attól tartanak, hogy a közelgő népszavazás árthat Svájc adóparadicsomi hírnevének.
Az ország vagyonkezelési iparága a világ legnagyobbja és legversenyképesebbje: nemzetközi eszközei 2,2 ezer milliárd dollárt (1,9 ezer milliárd eurót) érnek a Deloitte szerint. Vezető szerepét azonban Szingapúr és az Egyesült Királyság kihívja.
„Állítólag néhány tehetős magánszemély elhalasztotta a Svájcba költözést a kezdeményezés miatt. Azonban ezek a beszámolók főként adótanácsadók anekdotikus jelentéseiből származnak, így nehéz felmérni a jelenség mértékét vagy jelentőségét” mondta Isabel Martínez, az ETH Zürich KOF Svájci Gazdasági Intézetének vezető kutatója.
Mozgósítás a klímacselekvésért
A „Társadalmilag és fiskálisan igazságos klímapolitikáért” című adójavaslat a beszedett bevételeket klímavédelmi kezdeményezésekre fordítaná.
„Svájc nem tesz eleget a klímavédelemért” áll a Jeunesse Socialiste közleményében. „A Konföderáció céljainak teljesítéséhez évente több milliárd frankra lenne szükség … A jövőért benyújtott kezdeményezéssel azoknak kellene nagyobb arányban hozzájárulniuk a védelemhez, akik elsődlegesen felelősek a klímaromlásért.”
Miután már összegyűjtött 100 000 támogatót ahhoz, hogy a kérdés a szavazólapra kerüljön, az örökösödési adó törvénnyé válhat, ha a svájci szavazók több mint 50%-a támogatja, és az ország 26 kantonjának többsége is mellette voksol.
voksol.
Kockázatok a vállalkozások számára
Az ilyen kilátás nemcsak a szupergazdagok körében népszerűtlen, hanem a kis svájci vállalkozók körében is. A Swissmem, a svájci gépipari, villamosipari és fémipari ágazatok, valamint a technológiai szektor érdekképviselete azzal érvelt, hogy az adó „gyakorlatilag sok családi tulajdonú KKV kisajátításához vezetne”. A szervezet hozzátette: „Ezek közül számosat a tulajdonos családok generációkon át építettek fel, tízezreknek adnak munkát, és megbízhatóan fizetik az adókat.”
Isabel Martínez felidézte, hogy hasonló aggodalmak merültek fel, amikor a svájci választók 2015-ben elutasítottak egy mérsékeltebb kezdeményezést, amely 20%-os adót javasolt a 2 millió CHF (2,14 millió euró) feletti hagyatékokra.
„A lakosság kevesebb mint 2%-át érintette volna közvetlenül, mégis 71% szavazott ellene. A fő aggodalom az volt, hogy sok családi vállalkozás és KKV negatívan érintett lenne, ami végső soron ártana a svájci gazdaságnak és veszélyeztetné a munkahelyeket” mondta az Euronewsnak. „Ugyanezek az aggodalmak a jelenlegi javaslatra is vonatkoznak.”
Mint elmagyarázta, egyes ellenzők azt sem kedvelik, hogy az adót szövetségi szinten vezetnék be, ami aláásná a kantonok adóügyi autonómiáját.
Korlátozott bevételi növekedés
Azokban az országokban, ahol van örökösödési adó, az intézkedések általában népszerűtlenek a választók körében, jóllehet végül csak egy kis kisebbség fizeti meg őket. Miközben segíthetnek csökkenteni az egyenlőtlenséget, bevételtermelő képességük korlátozott.
2023-ban az öröklési, hagyatéki és ajándékozási adók átlagosan csupán a teljes OECD-adóbevétel 0,41%-át tették ki. Európában ezek a terhek a teljes bevétel mindössze 0,40%-át adták. Abban az időszakban, amikor egyre nagyobb fiskális nyomás nehezedik a kormányokra, és erősödik a klímaválság, Svájcnak most el kell döntenie, mi a legjobb irány.”
Fotó forrása / Eredeti írás: greenfo.hu
About the Author
Nagy István 
