Évente több ezer tonna gyapjú marad parlagon, részben mert szemetekbe öltözködünk

A külpiacok keresleti viszonyaira jellemző, hogy kizárólag a kiváló minőségű merinó gyapjúra van igény, a hazai juh állomány gyapjújának viszont csak kis része sorolható ebbe a kategóriába. A termelőknél ugyanis elsősorban vegyes állományoktól származó, ugyancsak vegyes minőségű gyapjú áll rendelkezésre. Ma a nyírás, majd a tárolás vagy megsemmisítés költsége ugyanakkor jelentős terhet jelent a gazdálkodók számára. A magyar gyapjú ezzel együtt – különösen jó szakítószilárdsága miatt – jól hasznosítható lehet megfelelő tisztítás, válogatás után többek között az építőiparban vagy tisztítás nélkül kiváló, vízmegtartást segítő és talajállapotot javító pelletált szerves trágyaként – írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége. 

Hőszigetelés, mulcs és pellet lenne a jövője a gyapjúnak?

Összességében a magyar gyapjú legnagyobb része hulladékká válik: évente több száz tonnát semmisítenek meg, mert nincs hol feldolgozni. Ugyanakkor számos alternatív hasznosítási mód ismert:

• építőipari hőszigetelés
• talajtakaró mulcs
• gyapjúpellet trágyaként

Ezen felül az Agrárminisztérium szakmai fórumokon keresi a megoldásokat a hasznosítás bővítésére. A magyar gyapjú kedvező tulajdonságai miatt sokan sürgetik a feldolgozóipar újraindítását – például a gyapjút jelenleg „veszélyes hulladéknak” minősítő szabályozás felülvizsgálatát és a kis- és középvállalati gyapjúfeldolgozás támogatását. Ilyen lépésekkel csökkenthető lenne a műszálas ruhákból eredő mikroműanyag-terhelés is.

Két kamionnyi gyapjú porosodott az istállóban – végül áron alul vitték el

Paládi Vince családi gazdálkodó beszélt arról, hogy a gyapjú értékesítése évek óta veszteséges tevékenység. Idén sikerült ugyan eladnia a gyapjút, de csak 30 forint/kiló áron, ami szerinte „nevetségesen alacsony”, és kizárólag azért adta oda ennyiért, hogy ne álljon tovább zsákokban. A jobb minőségű gyapjút is csak 30–50 forintért vették át, holott korábban hallani lehetett 100 forintról is. Úgy fogalmazott: „annyira döglik a piac”, hogy már az is felmerült benne, idén inkább elégeti, mert ezzel kevesebb munka lenne, mint zsákolással és várakozással.

Kifejtette, hogy a gyapjú önköltségi ára körülbelül 400 forint lehet kilogrammonként, ennyi fedezné az önköltséget. A jelenlegi árak mellett azonban már a nyírás, a zsákolás és a szállítás költsége sem térül meg. A juhnyírásra április körül kerül sor. Korábban három év termése gyűlt össze, ami két kamionnyi mennyiséget tett ki. Egy bérelt, száraz istállóban tárolta, mert hely kell neki, végül mégis inkább áron alul adta tovább, mivel a raktározás és mozgatás egyre nagyobb teher lett.

Beszélt arról is, hogy több esetben a megsemmisítés tűnik racionálisabbnak, mert „fölkerül a futóra, meggyújtják, és egy nap alatt eltűnik”, nincs vele annyi munka, mint a zsákolással és a helyfoglalással. A gyapjú égetés közben jól ég, nem füstöl jelentősen és nincs különösebb szaga, magas lanolintartalma miatt tisztán elég.

Kitért arra is, hogy a gyapjúból szigetelőanyag vagy granulátum formájában talajjavító anyag is készülhetne, mivel jó nedvességmegtartó tulajdonságú. Szigetelésre maga is adott belőle ismerősöknek, akiktől pozitív visszajelzések érkeztek. Ennek ellenére szerinte a feldolgozás jelenleg nem reális, mert a granuláló gép például Debrecenben van, odaszállítani több százezer forintos költség lenne, majd fizetni kellene a feldolgozást is, végül a kész granulátumot is vissza kellene hozni. Úgy látja, a gyapjúpiac visszaesésének egyik oka, hogy a kínai piac „meghalt”, illetve hogy a gyorsdivat miatt a poliészter és más műszálas anyagok kiszorítják a természetes alapanyagokat. Úgy látja, idővel akár granulált talajjavítóként is megjelenhet a piacon a gyapjú, ám a távoli feldolgozás és a magas szállítási költségek miatt nála ez várhatóan nem jelent reális felhasználási lehetőséget.