Nagy István 
Az Európai Unió AI-szabályozásának hazai végrehajtásáért felelős testület december 15-én tartotta alakuló ülését az Energiaügyi Minisztériumban. A Magyar MI Tanács élére Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos került, a testület pedig a szabályozástól a tudományos életig szinte minden érintett szereplőt egy asztalhoz ültet.
A Magyar MI Tanács az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének, az AI Actnek a magyarországi végrehajtását szolgálja és a stratégiaalkotást is segíti. A testület elnöke Palkovics László kormánybiztos lett, főtitkára pedig Vajda Viktor, a Neumann Technológiai Platform technológiaszabályozási vezetője.
A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia túl fontos ahhoz, hogy csak hatóságok foglalkozzanak vele. Ezért hoztak létre egy olyan tanácsot, amely a teljes érintett kört képviseli.
A testületben megjelenik a tudomány, az akadémiai szféra, az egyetemek világa, a hatóságok és a gazdasági szereplők is.
Ez a horizontális struktúra teszi lehetővé, hogy a mesterséges intelligencia területén felmerülő bármilyen kérdésre választ tudjanak adni.
Hatalmas apparátus az MI mögött
Palkovics László korábban az Indexnek elmondta, az MI Tanács különböző olyan szervezetek képviselőit is tartalmazza, akik ma is egyébként valamilyen fogyasztóvédelmi kérdéssel foglalkoznak. A kormánybiztos hangsúlyozta, a testület alapvetően szakmai kérdésekkel foglalkozik majd, és a tudományos, valamint egyetemi szféra bevonásával igyekeznek a lehető legszélesebb szakértelmet összegyűjteni.
Az alakuló ülésen a kormányzati és nem kormányzati szervek széles köre képviseltette magát. A tagok és meghívottak között Palkovics László és Vajda Viktor mellett ott volt:
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
Magyar Nemzeti Bank,
Gazdasági Versenyhivatal,
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága,
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala,
Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
Nemzeti Akkreditáló Hatóság (mint MI-bejelentő hatóság),
Nemzetgazdasági Minisztérium (mint MI-piacfelügyeleti hatóság),
Igazságügyi Minisztérium,
Belügyminisztérium,
Honvédelmi Minisztérium,
Kulturális és Innovációs Minisztérium,
Digitális Magyarországért Ügynökség,
Központi Statisztikai Hivatal,
a Miniszterelnök Nemzetbiztonsági Főtanácsadója,
Nemzeti Adatvagyon Ügynökség,
Magyar Tudományos Akadémia,
HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat,
Magyar Rektori Konferencia,
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara,
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége,
Energiaügyi Minisztérium,
Magyar Művészeti Akadémia.
Két új MI-hatóság is feláll
Az alapító ülés utáni sajtóeseményen Palkovics László elmondta, hogy Magyarország az élen jár, mivel a MI-hez kapcsolódó piacfelügyeleti hatóság és a bejelentő hatóság mellett létrehozták a Magyar MI Tanácsot is. Az új csúcsszerv az Országgyűlés által elfogadott 2025. évi LXXV. tv. értelmében (amely az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének, az AI Actnek magyarországi végrehajtását szolgálja) a hazai végrehajtásért és stratégiáért felelős.
Az alakuló ülésen elfogadták az ügyrendet és megvitatták a stratégiai irányokat, de a résztvevők nem álltak meg itt. Palkovics László elmondta, hogy már ezen az ülésen konkrét szakmai javaslatok is felmerültek. Előkerült az uniós jogszabályrendszer hazai adaptálásának kérdése, de megjelent az az igény is, hogy Magyarországnak legyen saját, hazai felhőalapú szolgáltatása, ne csak nemzetközi felhőszolgáltatókra kelljen támaszkodni.
A Magyar Rektori Konferencia képviselői részéről felvetődött, hogy a felsőoktatási intézményeknek gyorsan meg kell jeleníteniük a képzéseikben a mesterséges intelligenciát – akár eszközként, akár oktatott tananyagként. A tanács már a következő ülések és rendezvények tervezésével is foglalkozott, ezeket a javaslatokat a későbbi munkájuk során figyelembe veszik.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szeptemberi AI Summit 2025 budapesti megnyitóján jelentette be, hogy új AI-hatóság létrehozásán dolgoznak.
Így a tanács mellett két hatósági funkciót ellátó szervezet is létrejön. Az első egy bejelentő hatóság, amely a Nemzeti Akkreditációs Hatóságnál működik. Ide fordulhatnak azok a cégek, amelyek mesterséges intelligenciát használó terméket fejlesztettek, és a hivatal megmondja nekik, hova kell menniük a termék hivatalos minősítéséért.
A második egy piacfelügyeleti hatóság, amely főosztályként működik a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Feladata hasonló lesz a fogyasztóvédelemhez – figyeli a piacot és a fogyasztók érdekeit védi. Palkovics László szerint erre azért van szükség, mert „egyre több szereplő fejleszt és használ AI-t, így ez bizalmi kérdés is, amelyet megnyugtatóan rendezni kell”.
Az MI piacfelügyeleti hatóság működteti az MI szabályozói tesztkörnyezetet (regulatory sandbox), továbbá országos illetékességgel ellátja az MI Rendelet 70. cikke szerinti egyedüli kapcsolattartó pont működtetésével kapcsolatos feladatokat.
Hiánypótló fórum, magyar nóvum
Vajda Viktor, a Neumann Technológiai Platform technológiaszabályozási vezetője és a tanács főtitkára kiemelte, hogy a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács hiánypótló fórum, amely segíti a hazai MI-ügyet. A testület feladata, hogy kollaboratív együttműködés eredményeként szakpolitikai javaslatokat tegyen. Ezek elősegíthetik a magyar mesterségesintelligencia-stratégia évenkénti naprakészen tartását, egy etikai kódex megalkotását, valamint szabályozói és fizikai tesztkörnyezetek kialakítását.
A főtitkár arra is kitért, hogy a hatósági jogalkalmazás egységesítése azért kívánatos törekvés, mert „a kiszámítható jogalkalmazás a magyar vállalkozások versenyképességének a záloga, így válhat veszélyből eséllyé a technológia a magyar nemzetgazdaság számára”. A tanács maga nem rendelkezik hatósági jogkörrel, de vizsgálhatja, hogy egy adott kérdés hogyan jelenik meg a hatósági jogalkalmazásban, és iránymutatást adhat.
(Borítókép: Palkovics László 2025. október 15-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
About the Author
