Nagy István 
„Keresztes Attiia, az Astrasun Solar elnök-vezérigazgatója szerint a rezsicsökkenésre a valódi megoldás nem az általános árleszorítás, hanem a fogyasztás tartós csökkentése, a főlakások védelme és a második ingatlanok piaci alapú elszámolása lenne. A szakértő úgy látja, nem az a kérdés, hogy kell-e változtatni, hanem az, hogy meddig halogatjuk.
„A lakások energiahatékonyságának javítása kulcs Magyarország energiafüggetlenségéhez, mert tartósan csökkenti a szükséges fogyasztást. Az épületállomány energetikai korszerűsítése 20–30 százalék körüli fűtésienergia‑megtakarítást hozhat 2030-ig, ami önmagában csökkenti a háztartások energiaszámláit, függetlenül a tarifa szintjétől” – mondta az Economixnak Keresztes Attila.
„Bélának például van egy háza, két nyaralója és tíz airbnb bérbeadó lakása. Mindre kap rezsitámogatást” – hozott fel egy példát, amelyből szerinte jól látszik, hogy a jelenlegi rezsitámogatási rendszer valójában nem az energiaszegénységben élőket célozza meg, hanem valóban csak árgombtekergetés.
Csak a főlakásokat kellene támogatni
„Magyarországon a rezsicsökkentés politikai narratívája a »magyar családok« védelme, de a gyakorlatban a kedvezményes sáv sok esetben nem különböztet meg főlakást, nyaralót vagy Airbnb‑jellegű bérbeadást, így a támogatás egy része olyan ingatlanokra is kimegy, ahol sem szociális, sem energiaszegénységi indoka nincs.”
A közpénzt a lakhatási főlakások, energiaszegény háztartások és mélyfelújítások támogatására kellene koncentrálni, nem a második ingatlanok és turisztikai bérbeadás rezsiszámláira
– hangsúlyozta a szakértő.
Az EU már kötelezi a tagállamokat, hogy 2025‑től biztosítsanak dinamikus villamosenergia‑szerződéseket azoknak a fogyasztóknak, akik rendelkeznek okosmérővel; ilyen szerződésekben a kWh‑ár óránként vagy még rövidebb időközönként követi a nagykereskedelmi árakat.
Magyarországon párhuzamosan fut az okosmérőprogram, több százezer mérő van már kint, és a kormány RRF‑forrásból bővíti az állományt, ami technikailag lehetővé teszi a szélesebb körű dinamikus árazást.
„Mégis az az ember benyomása, hogy a magyar kormány mintha nem kívánna élni a közeljövőben a már kiépített okosmérők nyújtotta megtakarítási lehetőségekkel”– vélekedett Keresztes Attila.
Szerinte a főlakás maradhat erősen védett, sávos/támogatott tarifa (esetleg fokozatosan célzottabbá téve jövedelem és energiaszegénység szerint), mert itt lakhatási alapjogról, szociális dimenzióról beszélünk.
A nem főlakás (nyaraló, rövid távú bérbeadás, befektetési célú lakás): alapértelmezésben dinamikus, piaci időalapú tarifa lenne.
Keresztes Attila úgy véli, ez azonnal két hatást hozna: a közpénz nem szivárogna hobbiingatlanokra és ingatlanbizniszre; valamint a nyaraló/Airbnb‑tulajdonos erős ösztönzést kap a fogyasztás időbeni áthelyezésére és energiahatékonysági beruházásra, mert minden kWh‑n érzi a valós piaci árat.”
(Borítókép: Olga Dobrovolska / Getty Images)
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
