Bemutatjuk az egykori bántalmazottat, aki nekiment a kormánynak, és akit Magyar Péter álszentnek nevezett
Nagy István 
„Pető Attila gyermekvédelmi aktivista, egykori bántalmazott nemrégiben nyílt levélben fordult a politikusokhoz, kifogásolva, hogy videóikban nehéz sorsú gyerekeket szerepeltetnek. Határozottan állította, hogy nem dolga és nem szerencsés, ha egy politikus a kamera előtt szólaltat meg egy 11 éves, hányattatott sorsú kissrácot.
Pető Attila szerint a gyerekekkel való interjúztatásnak szigorú szakmai szabályai vannak, és nem tartja egészségesnek, hogy pártpolitikus kérdezzen traumatizált gyerekeket. A gyermek egy ilyen helyzetben ismét átéli a traumákat, kényelmetlen helyzetbe kerül. Van egy törvényes gyámja, és azon keresztül lehet beszélgetni az érintettel, és akkor is elsősorban pszichológus, szakpszichológus, ha kell, pszichiáter, gyerekjogász beszélgessen vele.
Magyar Péter és Dobrev Klára reagálása
Megróbálta felvenni a kapcsolatot a Tisza elnökével, írt a kabinetfőnökének is, de nincs most közöttük kommunikáció, aminek oka pontosan nem tudható. Dobrev Klára esetében Pető elismeri, tévedett.
Amikor a nyílt levelet fogalmaztam, és nevesítem Dobrev Klárát, én akkor annak az információnak a birtokában voltam, hogy elnök asszony is kiskorúval fog elkészíteni egy videót, de végül nem ez történt.
A nyílt levél azért mégis hasznosnak bizonyult, mert azóta a DK különböző videóit, amelyeket áldozatokkal forgatnak, már nem Dobrev Klára készíti.
A magyar gyermekvédelem alapproblémái
Pető Attila nem tekinti magát szakértőnek, de többéves aktivistamunkája és a Hintalovon Alapítvány kutatásaiban való részvétele révén látja a rendszer gyenge pontjait. Az alapvető gond szerinte a szakemberhiány, mert nincs elég megbecsült, megfizetett munkatárs a szakmában. Olyan munkatársak is vannak, akiknek a szakmai képzettsége nem megfelelő ahhoz a munkához, amit elvégeznek – állítja az aktivista.
A kormányzat által jelzett 17 milliárd forintos átcsoportosítás 10–20 százalékos béremelést jelent, ami Pető szerint nem elegendő. Szerinte legalább 25 százalékkal kellene megemelni a béreket ezen a területen. Hangsúlyozta azonban, hogy mindezek ellenére nagyon elhivatott, szakmailag megkérdőjelezhetetlen emberek vesznek részt a gyerekvédelemben, és a kiszivárgott videók alapján nem lehet általánosítani.
Keresztény értékek és a politikai kommunikáció
Pető Attila kemény kritikával illeti a kormányzati kommunikációt:
Nem tartom egészségesnek, hogy egy miniszter úgy beszél ezekről a gyerekekről, akik a javítóban élnek, ahogy. Ez nem azt mutatja, hogy keresztény ország vagyunk. A legelesettebbekhez, a legkiszolgáltatottabb emberekhez, akik hibát követtek el – gyerekekről beszélünk – irgalommal kellene viszonyulni.
Az aktivista szerint a kereszténység nem zászló vagy jelző, hanem szilárd értékrend. Feltette a kérdést, hogy vajon attól leszünk jobb keresztények, attól leszünk még inkább keresztény állam, hogy minél több templomot újítunk föl? Nem, hanem ha úgy kommunikálunk az elesettekről, a kiszolgáltatottakról, hogy az nem olyan, mint amilyen a kancelláriaminiszter kommunikációja volt.
A Szőlő utcai eset és a társadalmi hozzáállás
A Szőlő utcai javítóintézetben történtekről Pető egyértelműen fogalmaz, amikor azt állítja, hogy ez borzalmas és felháborító. Ugyanakkor a rendőrök kiküldését sem tartja feltétlenül jó megoldásnak, egyértelmű kapkodás látszik, nem tudják kormányzati szinten, hogy mi most a jó megoldás.
Ami igazán aggasztja, az a társadalmi reakció, leginkább az elborzasztó tartalmú kommentek miatt. Az emberek egy része ugyanis úgy gondolja, hogy másképp kellene ezekkel a fiatalokkal bánni, mert bűnelkövetők.
Áldozatból aktivista
Pető Attila az egyik első volt, aki zaklatás áldozataként a nyilvánosság elélépett. Egy katolikus pap bántalmazta gyerekkorában, később pedig a belső egyházi vizsgálat után – bár kérte – mégsem kapta meg az őt illető dokumentumokat. Kialakult egy kommunikációs polémia a főegyházmegye és közte, ami odáig fajult, hogy végül Petőt jelentették fel zaklatás vétsége miatt.
A másodfokú bíróság elmarasztalta, de Pető nem folytatta tovább az ügyet. Bár fordulhatott volna a Kúriához vagy éppen Strasbourghoz, de úgy vélte, hogy az ő feladata az volt, hogy felhívja a figyelmet egy nagyon méltatlan körülményre, ami végül is sikerült.
Kiengesztelődés és a jövő
Az elmúlt hetekben Pető Attila kibékült a Főegyházmegyével, mert, mint mondja: „Fontos a kiengesztelődés is, ha már kereszténységről beszélünk. Szeretném magamról levetni ezt az áldozati szerepkört.”
Jelenleg a Gyerekasztal nevű munkacsoportban dolgozik, amely kifejezetten a katolikus gyerekvédelmet szeretné segíteni. Pető szerint a változáshoz társadalmi szintű önreflexióra van szükség. Ha magunkban nem teszünk rendet, ha ezt a fajta indulatvezéreltséget nem állítjuk át, ha a másik felé nem tudunk nyitottak lenni, akkor ez nem fog működni.
A hazai gyermekvédelem gondjainak megoldásához pedig kell egy nemzeti minimum.
Az aktivista egy optimista gondolattal zárta a Kibeszélőt. Mint mondta, a beszélgetésnek van értelme. Minél több ilyen beszélgetést folytatunk, az annál jobb, mert annál többet segít megértenünk, hogy a gyűlölködés, a másikkal való acsarkodás bizony nem visz előre minket.
A műsorban szó volt még arról is, hogy:
Miért nem szerencsés, ha egy politikus mutat be nehéz sorsú gyerekeket kamera előtt?
Miért nem tartja jó ötletnek a rendőrök kivezénylését a javító-nevelő intézetekbe?
Melyek a hazai gyermekvédelem meg nem oldott, évtizedes problémái?
Mi történt az őt gyerekkorában abuzáló pappal?”
Fotó: https://img-s-msn-com.akamaized.net
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
