Nagy István 
„Magabiztos többséggel megszavazta a parlament az orosz gáz kivezetését célzó RePower EU-t, ami megtiltja az orosz LNG-gáz importját 2026 elejétől, míg a gázvezetéken érkező gáz importját 2027. szeptember 30-tól. A javaslatot támogatók szerint ezzel az Európai Unió újabb lépést tett az orosz függőség megszüntetése felé, valamint az európai energiafüggetlenség kialakítására. A javaslatot Magyarország és Szlovákia is ellenzi, akik azt ígérték, ha a tagállamokból álló Tanács is megszavazza azt, pert indítanak.
December 17-én, szerdán tartottak végszavazást az Európai Parlamentben az orosz gáz kivezetését célzó javaslatról, az úgynevezett RePower EU-ról. A tervezetről végül 652 EP-képviselő szavazott, 500 igen, 120 nem, 32 tartózkodás mellett elfogadták az orosz gázimport kivezetését.
A végeredmény egyáltalán nem meglepő: a parlament és a tagállamok kormányait tömörítő Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) tárgyalóinak még december elején sikerült megállapodni egy kompromisszumban, ami után valójában már csak formalitásnak számított a szavazás. Az pedig az erről szóló vitán is látszott, hogy a javaslat mögött megvan a parlamenti többség: mindössze két képviselőcsoport, a részint Orbán Viktor által alapított Patrióták Európáért (PfE), valamint a Mi Hazánk egyetlen EP-képviselőjének is helyet adó Szuverén Nemzetek Európája (ESN) képviselői szólaltak fel a javaslat ellen a szlovák kormánypárt, a SMER független képviselői mellett.
Az elfogadott szöveg szerint
BETILTJÁK AZ OROSZ CSEPPFOLYÓSÍTÁSOS GÁZ, AZ LNG IMPORTJÁT MÁR 2026 ELEJÉTŐL, MÍG A CSŐVEZETÉKEN ÉRKEZŐ GÁZT 2027. SZEPTEMBER 30-TÓL NEM LEHETNE IMPORTÁLNI.
A rendelet hatálybalépése után hat héttel már nem lehet orosz gázt importálni, azonban a korábban megkötött szerződésekre lesz egy átmeneti időszak. A meglévő szerződéseket csak konkrét működési célokra lehet módosítani, ami nem vezethet a gázimport mennyiségének a növekedéséhez.
Amennyiben pedig ezt egy gazdasági szereplő megszegné, akkor a tagállamok komoly bírságokat szabhatnának ki büntetésként.
Továbbá a jogi kiskapuk bezárása és a szabályok megkerülésének kockázatának csökkentése érdekében a piaci szereplőknek szigorúbb és részletesebb bizonyítékokat kell szolgáltatniuk a vámhatóságoknak a gázuk termelési országáról a behozatal vagy tárolás előtt.
Emellett a tagállamoknak előírják, hogy dolgozzanak ki és nyújtsanak be nemzeti diverzifikációs terveket,
amelyekben felvázolják a gázellátásuk diverzifikálására irányuló intézkedéseket és lehetséges kihívásokat, hogy a határidőre leállíthassák az Oroszországból származó gázimportot. Az Európai Bizottság fogja felügyelni, hogy a tagállamok Oroszországtól nem importálnak a jövőben, ezenkívül a hatálybalépéstől számított egy hónapon belül értesíteni kell Brüsszelt arról, hogy vannak-e orosz gázszállítási szerződéseik.
A magyar EP-képviselők közül a Demokrata Koalíció két képviselője, Dobrev Klára és Molnár Csaba támogatta a javaslatot, míg a Mi Hazánk és a Fidesz–KDNP képviselői ellene szavaztak. A Tisza Párt 7 EP-képviselője ezúttal sem szavazott. A magyar EP-képviselők közül még a fideszes Gál Kinga maradt távol a szavazástól.
Ursula von der Leyen szerint nincs visszaút
A szavazások előtt az EP-képviselők a december 18-án kezdődő EU-csúcsról rendeztek vitát, amin Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kitért a RePower EU-ra is. Von der Leyen szerint Európa új korszak felé közeledik, méghozzá az energiafüggetlenséghez Oroszországtól, ugyanis végleg, örökre ki fogják vezetni az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatát.
Von der Leyen hozzátette, a megváltozott valósághoz igazodva, az EU a lehetetlent is megtette a védelemtől az energiáig, nemcsak egy biztonságosabb világ előmozdítása, hanem szavatolása érdekében is.
Kiemelte: nincs fontosabb európai védelmi intézkedés, mint Ukrajna védelmének támogatása.
Szavai szerint a következő napok döntő lépést jelentenek majd ennek biztosításában, ugyanis – mint kiemelte – az EU-n múlik, hogy miként finanszírozza Ukrajna harcát.
Az orosz pénzeszközök tartós lefoglalása döntő lépés, amely erős politikai üzenetet küld az EU szándékairól. Az orosz vagyon mindaddig lefoglalva marad, amíg Oroszország le nem állítja a háborút, és megfelelően nem kártalanítja Ukrajnát az okozott károkért – ismételte meg Von der Leyen.
Magyarország pert fog indítani a rendelet ellen
Arról, hogy a rendelet érvénybe lépjen, még a tagállamoknak is meg kell azt szavazniuk a Tanácsban. Mivel nem szankcióról, hanem kereskedelempolitikai javaslatról van szó, ezért egyhangú döntés helyett elég lesz a minősített többség is.
emiatt már a magyar és a szlovák kormány is jelezte, bíróságon támadják majd meg a rendeletet.
Érvük szerint a döntés valójában szankció, így arról egyhangúlag kéne dönteni, emellett pedig érvük szerint az EU alapszerződésével ellentétes, mivel az kimondja, hogy az energiapolitika teljes egészében tagállami hatáskör. Emellett korábban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter még azzal érvelt, hogy az Európai Bizottság saját hatásvizsgálata is azt állapította meg, hogy a RePower EU veszélyeket rejt Közép-Európa energiabiztonságára is.
A két ország annak ellenére támadná meg a javaslatot a bíróságon, hogy azt az Európai Bizottság 2022 májusában a tagállamok állam- és kormányfőinek egyhangú döntése alapján dolgozta ki,
akkor ugyan a szlovák miniszterelnököt még Igor Matovicnak hívták, de Magyarországot már akkor is Orbán Viktor miniszterelnök képviselte.
A tagállamok állam- és kormányfői még 2022. március 10-én állapodtak meg az ún. versailles-i nyilatkozatban, ahol egyhangúan döntöttek arról, hogy többek között az EU fokozatosan megszünteti Oroszországtól energiafüggőségét.
Cikkünket frissítettük a magyar EP-képviselők szavazataival.”
(Borítókép: Laurie Dieffembacq / EP)
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
