Ezt okozta az áprilisi aszály: az őszi árpa két héttel korábban kalászol, a repce pár nap alatt levirágzott

Nem elég, hogy március közepéig jelentős szárazság sújtotta Baranyát, április folyamán átlagosan 10 milliméter alatt volt a csapadékmennyiség a megyében, aminek a sokéves átlag alapján 50-60 milliméternek kellene lennie. Azaz idén már másodszor van aszály Baranyában.

Rittlinger Józsefet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) baranyai elnökét arról kérdeztük, hogy miként hat ez a roppant kedvezőtlen helyzet a szántóföldi növényekre. Mint kifejtette, mivel az áprilisi esők „teljesen elmaradtak”, minden növény bestresszel a vízhiány miatt, aminek látható következményei vannak. Ebben a helyzetben az őszi vetésű kultúrák a mielőbbi magképződés serkentése céljából felgyorsítják a vegetációjukat, a tavaszi növényeknél pedig lelassul a növekedési szakasz, mivel nincs elég víz.

Így az őszi árpa a kívánatosnál két héttel korábban kezdett kalászolni, ami akár 40 nap múlva példátlanul korai, június eleji aratást is előrevetíthet. Szintén szokatlan, hogy a káposztarepce virágzása mindössze néhány nap alatt le is zajlott a szokásos 3-4 hetes időszak helyett.

A csapadékhiánnyal egy időben jelentkező állandó és erős, 20-50 kilométeres sebességű szél egyes helyeken akár 10 centi alá is kiszárította a legfelső talajréteget – hívta fel a figyelmet a kamarai vezető, aki szerint ebben a helyzetben különös jelentősége volt annak, hogy az egyes gazdálkodók milyen vetőmagot, agrotechnikát és művelési módot választottak. Példaként említette, hogy akik az őszi vetésű növények alá a szokásosnál több alaptrágyát szórtak, azok kultúráit „alulról égeti” a trágya a mostani szárazságban.

Az aszály nagy vesztese – Mi lesz veled, baranyai kukorica?

A megye nagy részén már befejeződött a kukoricavetés, több helyen már két-háromlevelesek a kikelt növények. Ugyanakkor, mint Rittlinger Józseftől megtudtuk, folyamatosan csökken a kukorica termőterülete Baranyában. A fénykorában, azaz normál időjárási körülmények között mintegy 80 ezer hektáron vetették a kukoricát, tavaly azonban már csak 45 ezer hektáron, idén pedig meglehet, hogy a 40 ezer hektárt sem éri el.

A kamarai vezető kiemelte: a kukorica rovására a napraforgó hódított teret a kultúrnövények közül. Míg tavaly 18 ezer hektár volt, idén a tervezett vetési terület 26 ezer hektár. Rittlinger József mindennek okaként azt nevezte meg, hogy a napraforgó szívós növény, megkeresi magának a vizet: akár egy méterre is lenyúló gyökerével képes „kizsarolni” a nedvességet magának.”