Hozd a puskád, le kéne lőni egy károkozót a szomszéd utcában! – seriff lesz a polgármesterekből?
Kós Zoltán 
Már megesett, hogy a szarvasok szó szerint beköltöztek Abasár belterületére Forrás: Beküldött fotó / Kazsu Attila
„A vadászati törvény módosítása óta a települési polgármesterek hatásköre a belterületen megjelent vadon élő állatok okozta problémák megoldása. A vad belterületen okozott kártétele egyre gyakoribb Heves vármegyében.
A vad belterületen történő megjelenése az utóbbi években egyre komolyabb problémát jelent a Heves vármegyei településeken. A Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulásának legutóbbi ülésén kiemelt téma volt a belterületi vadjelenlét, illetve a külterületi vadkárok megelőzése és kezelése.
Forrás: vadvilagmagazin.hu
Az ülésen a polgármesterek egy nagyon fontos jogszabályi változásról hallhattak tájékoztatót, 2025. december 24-én ugyanis hatályba lépett a vadászati törvény erre vonatkozó módosítása. Ebben a települési polgármesterekre sokkal nagyobb feladat hárul a korábbinál, amennyiben a nem vadászterületnek minősülő részeken megjelenik a vad, és esetlegesen ott kárt okoz.
A vad belterületen való megjelenése és károkozása a helyi polgármester gondja lett
A polgármestereknek dr. Kovács Imre, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának Dél-hevesi vadgazdálkodási tájegység tájegységi fővadásza a vadászterületen történt vadkárok témakörében tartott ismertetőt, míg Csirke László, a Bükki vadgazdálkodási tájegység tájegységi fővadásza, az Északi hegy- és dombvidéki Vadgazdálkodási Táj táji vezetője a belterületen megjelenő vad károkozásainak kapcsán tájékoztatta a községvezetőket.
Azért volt fontos a polgármesterek tájékoztatása, mert 2025. december 24-én lépett hatályba 1996. évi LV. törvény (Vtv.) módosítása, melynek során a Vtv. kiegészült a IV/A. fejezettel a Kárt okozó vagy kockázatot jelentő vad eltávolítása témakör vonatkozásában, mondta el portálunknak Csirke László táji vezető.
A polgármesterek az új szabály értelmezéséhez kértek segítséget
– Ez a jogszabályváltozás a belterületen megjelenő, kárt okozó vad kezelését a polgármesterek hatáskörébe utalja. A polgármesterek az új szabály értelmezéséhez kértek segítséget, hogyan működik ez a gyakorlatban. Dr. Kovács Imre a vadászterületeken keletkezett vadkárok témakörét járta körül, én pedig a nemrég hatályba lépett jogszabály tartalmi részét ismertettem – részletezte Csirke László.
–
A jogszabály szerint a belterületen előforduló vadászható vad problémája, amely a kárt okozó vagy kockázatot jelentő vad megjelenéséből fakad, a települési polgármester jogkörébe kerül, ő köteles eljárni
Maradtak olyan területi kategóriák is, ahonnan továbbra is a rendőrség engedélyével lehet a kárt okozó vadat eltávolítani. Ezek a repülőtér, a vasút, a közút, továbbá a közút és annak fel- és lehajtója által határolt, valamint a kerítéssel védett közút esetében az úttest és a kerítés közötti területek. Ezek a helyek továbbra is a rendőrség hatáskörébe tartoznak, ők engedélyezik az ott megjelent vad elejtését – magyarázta a fővadász.
A törvény golyós fegyver esetén előírja a hangtompító használatát
A módosítás alapjaiban rendezi át az ellátandó feladatokat a nem vadászterületnek minősülő belterületeken, emelte ki Csirke László.
– A közbiztonságot vagy közegészségügyet veszélyeztető, illetve a vagyontárgyakat károsító vad befogása és szükség szerinti elejtése a jövőben kifejezetten az érintett település polgármesterének feladata lesz. A hatékony beavatkozás érdekében a törvény golyós fegyver esetén előírja a hangtompító használatát, valamint engedélyezi az elektronikus képnagyító vagy képátalakító – például éjjellátó- és hőkamera – célzóeszközök használatát a belterületi elejtések során. Az elejtést csak olyan személy végezheti, aki legalább 10 éve érvényes vadászjeggyel rendelkezik – sorolta a fővadász.
– Az új szabály azonban kimondja: ha a vadat a polgármesteri intézkedés keretében ejtik el, akkor a vad testét kötelezően meg kell semmisíteni – emelte ki Csirke László.
A vad eltávolítása akár elejtéssel, akár befogással is történhet
A fővadász arról is beszélt, hogy a vaddisznó és a gímszarvas az elsődlegesen megjelenő és kárt okozó vad Heves vármegyében. Ezek mellett az őz és a róka is bejár a belterületre, de a fő problémát az előbbi kettő nagyvadfaj okozza, tette hozzá. Ezek eltávolítása akár elejtéssel, akár befogással is történhet, közölte Csirke László.
– A polgármestereknek a bevett, jó gyakorlatokról beszéltem, amelyeket máshol már használnak. Ezeket természetesen adaptálniuk kell a helyi viszonyokhoz – foglalta össze Csirke László.
A lakott területen az éles lövedék elengedése borzalmasan kockázatos
Portálunk érdeklődésére Kazsu Attila, Abasár polgármestere arról beszélt, hogy a törvényalkotó olyan feladatokat gondolt a polgármesterek hatáskörbe átruházni, ami mögött nincs valóságos segítség a megvalósításhoz.
A lakott területen az éles lövedék elengedése borzalmasan kockázatos. Értem én, hogy 10 éves vadászati múlttal rendelkező személyeket jelölnek meg erre, de azért akkor is hatalmas veszélyforrás
Ennek a gyakorlati felvállalására, a lőfegyver biztonságos használatára, szerintem, nagyon kevés megfelelő hely van. Lakott területen belül ugyanakkor Abasáron és máshol is valóban nagyon sok helyen jelent komoly problémát a vadkár. Bár a jogalkotó is első körben valamiféle befogást, áthelyezést gondol megvalósítani, de azt gondolom, azt még nehezebb lesz kivitelezni. Nem tudom, erre van-e valami módszer, speciális technika. A végrehajtási rendelet hiányában a legnagyobb kérdés azonban az, hogy mi történik, ha elejtünk egy ilyen vadat? Jelen pillanatban a vadászatra jogosult a lelőtt vadat egy speciális egyéni azonosítóval szállíthatja legálisan. Erről jelen esetben nem esik szó. Ha lelőjük a vadat és berakjuk egy autóba, egy esetleges rendőri ellenőrzés során elég kellemetlen lesz kimagyarázni, hogy mi történt. Végül abban maradtunk az ülésen a vadászati hatósággal, hogy próbáljunk kialakítani valamilyen azonosító rendszert, és nézzük meg, életszerűen működik-e – részletezte az abasári polgármester.
„Meglátjuk, életszerű-e ez az elképzelés”
– Egyelőre mi is egy helyi lakosban gondolkozunk megoldásként, akinek nagy a vadászati tapasztalata és a helyismerete is. Aztán meglátjuk, életszerű-e ez az elképzelés. Én azt is elképzelhetőnek tartom, hogy valamilyen formában vállalkozások állnak majd helyt ezen a téren. Nem egy-egy kijelölt személy községenként, hanem többen, összefogva, akik több településen is ellátják ezt a feladatot megbízási díj ellenében vagy szerződéssel – fogalmazott Kazsu Attila.”
Címlapfotó: heol.hu
Eredeti írás: Szabó István
About the Author
