Elképesztő hazardírozás megy Pécsen, merre száguld a város?

Bár azóta az összeg valamelyest csökkenhetett, a probléma korántsem oldódott meg, hiszen a Biokom az idei évben is folyamatosan végzi a városüzemeltetési feladatokat, miközben újabb finanszírozási nehézségek jelentkeznek. A 2,9 milliárdos tartozás a cég legfrissebb beszámolójából derül ki. 

A városvezetés lényegében ígéretet tett a kifizetésekre. A beszámoló szerint Péterffy Attila polgármester aláírásával vállalt garanciát arra, hogy az önkormányzat rendezi a tartozásokat. A kérdés azonban továbbra is az: miből és mikor?

A társaság követelésállománya jelentősen megemelkedett. A dokumentum szerint a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések 2025 végére 3,82 milliárd forintra nőttek, ami több mint 700 millió forintos emelkedés egy év alatt. A beszámoló külön kiemeli, hogy a követelések növekedésének döntő része kapcsolt vállalkozásokkal szemben áll fenn – vagyis alapvetően az önkormányzati körön belül keletkezett.

Mindez azért különösen figyelemre méltó, mert a Biokom alapvetően a város mindennapi működését biztosító feladatokat lát el: parkfenntartást, köztisztaságot, temetőüzemeltetést, útkarbantartást és számos más közszolgáltatást. A cég tehát nem egyszerű piaci szereplő, hanem Pécs működésének kulcsszereplője.

A Biokom gondja nem új!

A probléma ráadásul nem új keletű. A cég már korábbi években is folyamatos finanszírozási nyomás alatt működött, az önkormányzati kifizetések csúszása pedig visszatérő jelenség volt. A társaság gyakorlatilag évek óta „hitelezi” a várost azzal, hogy elvégzi a munkát akkor is, amikor azt nem fizetik ki időben. 

A beszámoló szerint ugyan a cég 128,8 millió forintos adózott eredménnyel zárta a 2025-ös évet, ez önmagában nem ad teljes képet a pénzügyi helyzetről. A működés stabilitását ugyanis jelentősen torzítja az a tény, hogy milliárdos kinnlevőségeket tart nyilván a saját tulajdonosával szemben.

Meddig működhet így egy gazdasági társaság?

Egy piaci alapon működő magáncégnél ekkora, tartósan fennálló kintlévőség már könnyen válsághoz vezethetne. Egy magánvállalkozás ilyen helyzetben sok esetben kénytelen lenne hitelt felvenni, leállítani beruházásokat, elbocsátani dolgozókat, vagy akár csődöt jelenteni. A pécsi városüzemeltetési vállalat esetében az önkormányzati háttér egyfajta védőhálót jelent – legalábbis egyelőre, ugyanakkor az is köztudott, hogy az önkormányzatnak is hitelt kellett felvenni. A helyzet tehát nem lezárt ügy, hanem folyamatosan újratermelődő finanszírozási probléma. A kérdés az, hogy ez meddig fenntartható.”